Ilyen sem volt még, hogy egy nap alatt 4 bejegyzést írjak, úgy látszik nem csak a hétfő volt haladós, a kedd is az :)))))
Eszembe jutott, hogy ma Katalin nap van és sok hagyomány, népszokás, és babona kapcsolódik ehhez a naphoz. Dédimamám sokat mesélt erről és a férj jósló praktikákról.
Az időjárás jóslása: ha Katalin locsog, Karácsony kopog. Vagyis ha Katalin napján enyhe esős, vagy sáros az idő; biztos, hogy Karácsonykor csikorgó fagy és hó lesz (legalábbis a régi időjárás megfigyelések alapján). Ha pedig fordítva akkor értelemszerűen fagyos Katalin napkor enyhe Karácsonyt várhatunk.
Debrecenben még egy mondás is járta: " Erzsébet, Katalin havat szokott adni, A bitang marhákat jászolhoz kötözni."
Amikor a mezőgazdasági munka befejeződött, az asszonyok munkaidejüknek jelentős részét fonással töltötték. November második felében kezdődött a fonás, és gyakran farsangig tartott. Tilos volt azonban fonni az egyházi és népi ünnepeket, jeles napokon, így Borbála, Luca napján, Karácsony két napján. A fonóban beszélgetés, énekszó, játék mellett jobban ment a munka, és ez volt a társas összejövetelek helye. Katalin napja is női dologtiltó nap volt. Tilos volt például kenyeret sütni, szántani, kocsiba fogatni.
Férj jósló hiedelmek és praktikák: szokás volt a Katalinág, ezen a napon egy gyümölcsfa ágát letörték és a szobában vízbe tették, ha az kizöldült Karácsonyig a lány közelgő férjhez menetlét mutatta. Ha azonban a rügyek, levelek zárva maradtak akkor a leánynak még legalább egy évet várnia kellett a férjhez menéssel.
Másik hasonló férj jósló módszer a gombóc. Fiúk nevét kis papírra felírták és a szilvásgombóc közepébe, vagy üres gombócba gyúrták. Kifőzték és minden lány vehetett egyet belőle - a fonóban például. Megették a gombócot és benne volt leendő férjük neve. :)))
A legfurcsább szokás, hogy az eladó sorban lévő lánynak hajnalban az udvarukon lévő domb - akár szemétdomb - tetejére kellett állni, aztán amerről a kutyaugatást hallja, abból az irányból érkezik majd a leendő férje.
A legények is ezen a napon tudakozódhattak jövendőbelijük iránt. Például úgy, hogy lopott leányinget tettek a párnájuk alá, abban reménykedve, hogy megálmodják a feleségüket. Sárosfán, Csantavéren a fiúk Katalinkor böjtöltek, hogy álmukban meglássák a jövendőbelijüket.
Katalin
VII. Orbán pápa 1642-ben kiadott bullájának megjelenéséig parancsolt ünnep volt Szent Katalin szűz és vértanú tiszteletére. Szent Katalint a hagyomány szerint keresztény hitének követéséért Maximinus császár parancsára börtönbe vetették, megkínozták, majd lefejezték. Egy legenda elmondja róla, hogy testét az angyalok Arábia egyik hegyére vitték. A középkor híres és tisztelt szentje volt, képét – kerékkel ábrázolva – számos képzőművészeti alkotás őrzi. Több hazai templomunknak védőszentjévé választották. A képén ábrázolt kerék alapján a vízimolnárok, fuvarosok, kerékgyártók, bognárok, molnárok, fazekasok tisztelték pártfogójukként.
Forrás: Dédimamám és Nagymamám emlékeiből illetve Magyar Néprajz VII. Folklór 3. és Magyar Néprajzi Lexikon
