Persze hiába szervez előre az ember, azért mindig akad valami ami az utolsó napokra marad. Ezzel én sem vagyok másként - mindent összeállítottam, megszerveztem, kitaláltam - de pl. a friss lazacot utolsó nap veszem meg (előrendelt) és egy végső ajándék ellenőrzést is végzek még ma, hogy plusz apróságokkal kiegészítve teljes legyen az előkészület.

Az irodába még be kell menjek a lányokhoz, vagyis inkább begurulni - mert azért már elég szép nagy a pocak :)) ami jó jel, mert ezek szerint a kiscsaj is szép nagy. Persze ezt majd a két ünnep közötti 4D ultrahang biztosan megerősíti, mert úgy döntöttünk, hogy a 16. heti után csináltatunk még egyet. Az a 35. lesz.

A hétvégi termés pedig, egy pólyahuzat, és két lidis szatyor - amihez még csatlakozik egy harmadik is - mert ajándékba szánom a kedves Eszternek (fogorvosom) Évinek (asszisztense) és Noéminek (titkárságvezető) akikhez még be kell ugorjak egy utolsó fogvillantásra :)) persze csakis rutinellenőrzés céljából. A pólyahuzatot az angolpólya betétre varrtam, mert az üzletben kaphatót egyrészt drágának találtam, másrészt meg giccsesnek. Lehet hogy a fehér, habos-babos, tüllös, csillámos, fodros, madeirás az keresztelőre pont jó - de a mindennapokra vagy majd a kórházból hazaszállítani a kiscsajt na arra nem. Ezért az egyik kedvenc anyagomból varrtam egy cserélhető, mosható huzatot. Még követi másik is, ha látom, hogy van gyakorlati haszna a pólyának.