Kedveseim picit fogyva bár, de törve nem :) ismét a fedélzeten. Eltűnésem oka merőben egyszerű és egyben cseppet sem kellemes bár nagyon is örömteli. Na ennyi rébusz után rátérek a lényegre. Szóóóóval, az a helyzet hogy érkezik KicsiLau testvérkéje és "szokásos" menetrend az első három hónapban nem kicsit megviselt. Rosszullét, komoly émelygés, ólmos fáradtság... DE összesen csak kétszer térdeltem a wc előtt :) ami nagyon is jónak mondható, mert KicsiLauval bizony olyan voltam mint az a bizonyos lakodalmas kutya aki telezabálta magát.... De most már világgá kürtölhető a hír, ugyanis betöltött 12. hétben vagyok.

A tünetek szépen lassan múlnak, enyhülnek de legalábbis sokkal kevésbé viselnek meg mint pár hete. November közepén érkezik az új családtag - akinek örül egész Aprajafalva! KicsiLau pedig nagy bizonyossággal jelenti ki, hogy "Picibaba pocakba lakik" - persze, hiszen már vagy ezerszer elmondtam neki amikor épp a hasamon ugrált, vagy dobáltatni akarja magát. :) Szerintem egyenlőre persze még nincs tisztában a valósággal, mert nem olyan régen amikor erről beszéltünk bekukucskált a zsebembe, hogy ő bizony megnézi. :D Olyan kis édes volt. Arról még nem tudok beszámolni, hogy KisTesó fiú avagy kislány, szégyenlősen takargatta magát az ultrahangon, talán majd a következőn...

Addig is, amíg teljesen eltűnnek az első trimeszter kísérő tünetei egy kis felvidító erre a szeles időre, javaslom hogy kreatív hobbi üzletekben nézzetek szét a papírok között mert sok van, ami be van vonva műanyaggal, fóliával vagy eleve egy keményebb színes műanyag lapot válasszatok és akkor esőálló is lesz: