KREATIV

Magamról: szívesen alkotok, legyen szó bármiről: akár textilfestésről, varrásról, foltvarrásról, kavicsfestésről, lekvár főzésről, vagy környezettudatos csomagolásról. Szóba jöhet még külön programként egy kis festék, sütés-főzés, mézeskalács készítés, újdonságok kipróbálása, kirándulás, és persze ötletbörze. Ez itt egy kreatív blog, hobbijaim bemutatása, leírások, ötletek, tippek és persze képek :) Ha bármi megtetszik a blogon és szeretnél magadnak egyet belőle vagy írnál nekem akkor erre a címre tedd! laurendilla@gmail.com

Laurendilla

laurendilla_ekszer_logo.jpg

Témakörök

Címkefelhő

Látogatóim

Márton napi lúd

2008.11.11. 09:15 :: Laurendilla

Ha lúd legyen kövér - tartja a közmondás. Bár én egyáltalán nem szeretem a kövér húsokat, azért ez a liba dolog elgondolkodtatott.

A Márton naphoz sok-sok népi hagyomány, babona kapcsolódik. Ezen a napon a libaevés erősen ajánlott; mert egy közhiedelem szerint ha ezt elmulasztja az ember, egész évben éhezni fog! Az elfogyasztott liba mellcsontjából pedig meg lehet jósolni a várható karácsonyi (téli) időjárást. Ha a csont szép fehér, akkor fagyos, kemény, havas tél jön. Abban az esetben, ha viszont barnás színű - akkor a tél is barna, sársos, latyakos enyhe lesz.

Azon kívül, hogy Nils Holgersson legjobb barátjának neve Márton Lúd volt, más köze is van a libáknak Mártonhoz. Így hívtak egy római katonát, aki, miután megkeresztelkedett, először misszionáriusnak állt, majd püspökké választották. Ő azonban annyira szerény volt, hogy a hír hozói elől a libák közé bújt, akik elárulták őt a gágogásukkal. A Márton napi libaevésről a XII. század óta vannak feljegyzések, és nem csak a hagyomány miatt esznek ilyenkor libát az emberek, hanem praktikus okokból is: ilyenkor éri el ugyanis az állat az ideális testsúlyát. Több európai országban szinte csak november 11. és Karácsony között esznek libát.

És íme két libás étel:

A ludaskása igazi „mindent bele” kaja: akár libaaprólékból is elkészíthető, de a madár bármely része felhasználható hozzá. Azt mondják, úgy a legjobb, ha a libának minél több része belekerül: a mája, a szárnya, a nyaka, combja… Két személyre körülbelül fél kilónyi libahusira van szükség, némi leveszöldségre: egy-egy sárgarépára, zellerre, fehérrépára,  kis fej vöröshagymára, sőt, ha akad, gombát is tehetünk bele. Sóra, borsra (van, aki Vegetát is használ hozzá), egy kevés zsírra vagy olajra, és harminc deka rizsre. A libahusit másfél-két liter vízben addig főzzük a zöldségekkel együtt, amíg meg nem puhul (a hagymákat a megpucolás után egészben kell beletenni a vízbe, a többi zöldséget karikára vágjuk). Közben egy lábasban megpirítjuk a zsíron a rizst, és egy-két decit hozzáöntünk a fővő levesünkből, a fontos az, hogy a folyadék ellepje a rizst. Addig pároljuk, amíg meg nem puhul, majd hozzáadjuk a husit és a zöldségeket. Pár percig együtt főzzük az egészet, és már készen is van. Tulajdonképpen egy kicsit a rizses húsra hasonlít - ééés nagyon finom :)))))

A másik pedig a Nagymamám féle libamáj-zsíjában

Egy szép friss libamáj az alapja, semmiképpen sem fagyasztott. Egy napra hideg vízbe téve ki szoktam áztatni mert igy nagyon könnyen eltávolithatóak belőle az erek. Nagymamám mindig libazsirban sütötte, mert ha már lúd... ugyebár :)) Ehhez  a liba hájából kisütjük a zsírt, ami nem haszontalan dolog, mert így némi libatepertőhöz is jutunk. A libazsír fedje el a májat teljesen. Egy fej vörös hagyma négybe vágva, néhány gerezd fokhagyma és pár szem bors is kell mellé. A májat nagyon lassan kell sütni, nem feltételenül a sütőben, lábasban is lehet fedő alatt és igy többször rá-rá lehet pillantani. Sütés közben éppen csak gyöngyözzön – körülbelül két óra alatt kész. Egy üvegtálba óvatosan áthelyezve a májat, a leszűrt zsírt ráöntve hagyjuk kihűlni. Hűtőben a zsír teljesen megszilárdul – így ízléses kis gömbök formálhatók a máj mellé ha előételként kináljuk - paradicsommal és paprikával egyszerűen tökéletes :))))))

Jóétvágyat kívánok!

Szólj hozzá!

Címkék: infó hagyományok liba

A bejegyzés trackback címe:

https://laurendilla.blog.hu/api/trackback/id/tr45762895

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.