KREATIV

A kecskeméti alkotó hétvégén Polyák Ildi tanított minket a modern quilt fortélyaira. Aztán másnap mindenki neki is állhatott egy ilyen munkának Ildi segítségével. Én egy szolidabb szín összeállítású anyag csomagot választottam Ildi amerikai anyagai közül és egy faliképet csináltam. Egészen jól haladtam Kecskeméten, itthonra már csak a tűzés, szegélyezés és fotózás maradt - persze ezzel mindig elmaradtam, és most ezt szeretném pótolni. 

A tűzés egy nem középről indított kör (csiga) lett, ami a teljes munkán végighalad. Mivel a közepét 2x bontottam vissza - mert nem voltam megelégedve vele, így az egyik anyagon található - kicsit pitypangra hasonlító csillagszerű vonalakkal tűztem. Tehát egy nagyobb körrel indítva mint ahogyan eredetileg terveztem. A munka fehér cérnával van tűzve ezért nem túlságosan feltűnő, persze élőben sokkal inkább plasztikus mint ahogyan a fotón látszik. Talán kap még egy nagy gőzölést, hogy az egyenetlenségek teljesen eltűnjenek. Nem is magyarázom tovább :))) A modern quilt-ekkel ellentétben a hátoldalon semmiféle minta nincs (mivel én faliképként fogom használni) ezért maradt teljesen fehér a hátlap.

Inkább mutatom a képeket... további képek (szabadban) hamarosan...   

Egy Ikeás költözős dobozból és néhány arieles karton dobozból készült ez az újrahasznosított autó. KicsiLaunak csak egyetlen kifogása volt amikor készen lett, nem gurul :))) bár ez legyen a legkevesebb, majd megszokja. A maradék kartonokból vélhetően a játék konyha felszerelése bővül, mosogatógép, újabb sütő, kávéfőző és társai. Majd arról is mutatok képet.

Tehát a felhasznált anyagok: karton dobozok, cellux barna és színtelen, némi barkács ragasztó, olló, sniccer, filc, maradék matricák (gombok és első lámpák), egy wc papír guriga (kormányrúd) 4 db műanyag tányér (kerekek) egy színes papírtányér (kormány). A legtöbb rész cellux-szal van ragasztva. Az ülőke szintén dobozból készült, beltartalma is karton - stabilitás végett. Persze még nem került fel az emeletre a gyerekszobába. Mert amint kész lett, a kertben és a konyhában kellett húzni-vonni. És ahogy meghallgattam az igényeket egy utánfutót is készíthetek :))

Kivitelezés időben kb. 1 óra volt. Persze végiggondolni egy kicsit tovább tartott (napok óta ezzel rágja a fülem) szóval csak belevágni kell, onnantól kezdve megy mint a karikacsapás, főleg ha olyan szerencsés a kartondoboz készlet mint az itthoni. A dobozok egyébként a Metro áruházból "jöttek".

Köszönöm pocak szépen növekszik :)) ez már a 26.hét és igazán aktív a fiúcska, már most felébreszt az éjszaka közepén a rugdosással...

Megjártam Kecskemétet a CÉH által szervezett alkotói hétvégét - persze KicsiLauval - de Apa és Irsa Papa sokat besegített, felvigyázott, játszott, szórakoztatott hogy nekem lehessen egy teljes szombatom illetve szombat éjszakám, amikor csak a varrásról, csevegésről, "rongyokról" szólt a nap. Sok új foltvarróval ismerkedtem meg, és sok névhez tudtam végre személyes kapcsolatot és arcot tenni :)))

Polyák Ildi féle modern technika ragadott el teljesen. Nagyon akartam még Kacsuk Évi trükkös blokkos bargellóját (megbeszéltem vele esőnapot :)) hehe, köszi előre is Évi) és Rita féle stenciles kép készítése is felcsigázott, de nincs mit szépíteni - csak Ildi által tanított modernt varrtam. FACEBOOK-on a Magyar Foltvarró Céh oldalán még több fotó!!!!! Napok óta tűzöm (máramikor KicsiLau hagy) - körkörösen, persze bontás gazdagon mert a közepe nagyon csúnya lett. Persze hallgattam Ildire, hogy egy pénzérmét körberajzolva öltésenként haladva 1-es varrás sűrűséggel kezdtem... jah a harmadik kör már szép is. Ezért most a teljes közepét visszabontottam és kezdem előröl aztán meglátjuk. (kép-részlet) Kész munkát majd mutatom.

Illetve gyorsan "összedobtam" a gyerekorvosunknak egy ajtóra akasztható kis textil képet. Legutóbb amikor ott jártunk a másik doktornéni ajtaján egy vastag kitömött betűkből álló dr.Eszter textil felirat volt... elgondolkodtam, a mi doktor néninknek miért ne lehetne, de nem akartam ugyanolyat. A feliratot arany kontúrozóval csináltam.

Jól el vagyok maradva a Hopi által küldött technikai blokkok varrásával, de most sikerült néhányat varrógép alá tolni. A kézi shasiko várat még magára - bár nagyon tetszik, de egy kicsit óckodok tőle.... 

Szóval az elkészült technikai blokkok méreti nem szokványosak, mert úgy döntöttem nem sztenderd 30x30-as blokkokból fog állni majd a végső takaró, hanem egy kicsit bohókás, különböző méretű összeállítás lesz. Varrás közben azért meglepetés is ért, a szeminol is mumus volt egy kicsit, de mint kiderült sokkal gyorsabb és egyszerűbb és mutatósabb mint amilyen hanyagoltként kezeltem. Vadlibák szépen repülnek sorban, 9-es blokk sincs túlzásba víve, összeszedtem 9 zöldes árnyalatú anyagot (összhatásban hiányzik ez a szín) és a végére a 3D nyakkendő melyet katedrál ablakhoz hasonlóan a végén letűztem. Az eddigiekkel ellentétben, nincsenek levágva a szélek (egyenlőre) így a blokkok kicsit tisztázatlanok még...

. 

KicsiLau sajnos nem annyira szeret autózni. Főleg ha hosszabb útra indulunk, nem érzi jól magát a gyerekülésben. Nem lehet felállni, ugrálni, mászkálni a hátsó ülésen, vagy éppen előrebújni a két ülés előtt, stb. Ezért igencsak le kell kötni a figyelmét. Ezt több dologgal oldom meg. Az anyósülés hátoldalán egy zsebes tároló van mindenféle kincsekkel. Játékok, kavicsok, autók, kölesgolyó, innivaló, és még számtalan apró kacat. Persze van, amikor a KicsiLau nyűgös és olyankor csak a mesék jöhetnek szóba. Mivel vezetés közben nem praktikus mesét olvasni, a kitalált mese és a cd-ről hallgatott pedig nem mindig elég, kapott egy hordozható DVD lejátszót. Ez egy kartonpapíros alap verzió, a végleges természetesen varrott lesz. Csak arra voltunk kíváncsiak egyáltalán méretben, felköthetőség (tépőzár?) magasság, stb. megfelelő lesz-e. 

Semmi különleges, kartonból kimértem a kész alapot, kapott egy vékony szivacs "bélés" ragasztást, aztán egy vidám ikeás anyaggal bevontam, először a belsejét. Szatén szalagokat fűztem be a fejtámaszra köthetőség végett, aztán a hátsó részre is ugyanezt az ikeás anyagot ragasztottam telibe. Az oldalakat most csak szimplán összevarrtam, befűztem még néhány biztonsági fület, nehogy lebillenjen a lejátszó. (bár ez ki van zárva mert ha fel van kötve a tartó szépen felfekszik, és jó erős a monitor  "zsanérja" , nem nyiklik nyeklik. És most a képek:

Csodás napsütés, fehér buci felhők és isteni széna illat. A mellettünk lévő üres telken általában levágják a füvet (miután vagy 70cm-re nő) és összegyűjtik. A mai nap megtudtam, hogy a lekaszált szénát Józsi traktorosa szedi össze, és majd kecskék fogják megenni a télen. KicsiLau imádja a traktorokat, és lány létére azonnal az ablakhoz, ajtóhoz szalad ha meghallja a hangját. Ma is így történt. Traktorhang, KicsiLau kirohan - persze húz engem is... aztán csend. Azt hittük, valami apróság miatt állt meg a traktoros bácsi, de amikor telefonálva, csavarkulcsokkal a kezében szállt ki a "pilóta fülkéből" már gondoltam, hogy valami egyéb probléma merült fel. Nem a traktorral volt gond, a vontatott bálázóval történt valami. A telefon után megérkezett egy kis platós autó meg 4 jól megtermett férfiember egy fiúcska társaságában. Tanakodtak, kinyitották a bálázót, kiszedték az addig összegyűjtött szénát, majd szerelni kezdtek.

Aztán eltelt egy óra, a nap meg csak sütött. Majd még egy fél óra - és mi KicsiLauval csak ki-ki néztük, hogyan haladnak vagy éppen nem haladnak a szereléssel. Aztán egyszerűen kiszóltam nem innának-e legalább egy kis vizet, és van-e a gyerkőcnek valami rágcsálni való, vagy itóka. Egy hideg palack vizet, műanyag poharakat és kis dobozos üdítőt nyújtottam át a kerítésen. Amit mindenki szívesen fogadott. Aztán megkérdeztük, cserébe KicsiLau megnézhetné-e közelebbről a traktort. Természetesen igen volt a válasz. Egy kis köles golyóval felszerelkezve vágtunk neki a 2 perces sétának, amiből megkínáltuk a fiúcskát is. A gyerekek körbe szaladtak én pedig váltottam pár szót a szerelő csapattal. Egy betondarabot vett fel a gép és eltört benne jó néhány fém szálat, ami a szénát rendezi sorba, hogy a kör bálában olyan szépen feszesen, szorosan tekeredjen össze a megszáradt fű. Közben Józsi elmondta, hogy ezt bizony kecskék fogják megenni a télen. Jó sokan vannak, úgy 15-20-an és ebben besegít nekik néhány póni is. Gyerkőcök jól elszórakoztak, szerelés befejeződött és Józsi azt kérdezte itthon vagyunk-e ma. Mondtam, hogy igen, bár nem igen értettem kérdését.

A traktor tovább gurult, a bálázó felszedte az útjába kerülő száraz szénát és csodás körbálákat pottyantott maga után az üres telekre. Aztán egy bő fél óra múlva a platós autó a kerítés előtt állt, Józsi kiugrott és egy zacskót nyújtva felém, azt mondta köszöni a kedvességet, gyerkőcnek kisüdítőt és kölesgolyót és a vizet. Cserébe hozott egy picike kóstolót a sajtokból, amit a kecsketejből készítenek. Természetesen azonnal elmentettem a számát, mert a kecsketej és a belőle készült finomságok is sokkal élvezhetőbbek ha háznál szívvel-lélekkel készülnek (főleg abból a szénából etetve ami itt előttünk a kezeletlen-bio parlag földön "terem") mint a boltiak. Kaptunk füstölt, lilahagymás, fokhagymás, medvehagymás és snidlinges sajtot, és a(z egyáltalán nem) picike kóstoló 65 dekát nyomott a mérlegen. :))))))))) Mit ne mondjak, igazi meglepetés volt. Józsi! Innen is köszönjük a sajtokat, azt üzenem az Asszonynak, hogy nagyon ügyes!!!!! (és persze azt is, hogy tutira rendelünk még tőletek sajtot)

Holnap, azaz 26-án szombaton Tradicionális Műhelynap lesz a József Attila Művelődési Központban (1131 Bp. József Attila tér 4)  a CÉH honlapján a megközelítés és térkép is fent van. Foltvarró kiállítás, árusok, nyitott műhely továbbá tanfolyamok (már mind betelt sajnos) tombola! és még sok minden egyéb. Persze a lényeg, hogy sok-sok igazi szívvel készített foltmunka lesz látható. Mindenkinek aki szereti a szépet, a kézzel és szívvel (na meg persze varrógéppel) készült használati vagy dísz tárgyakat annak ott a helye. Tudom, hogy gyereknap közeleg meg Pünkösdi hétvége de higgyétek el nekem igazi élmény lesz. 

Kedveseim picit fogyva bár, de törve nem :) ismét a fedélzeten. Eltűnésem oka merőben egyszerű és egyben cseppet sem kellemes bár nagyon is örömteli. Na ennyi rébusz után rátérek a lényegre. Szóóóóval, az a helyzet hogy érkezik KicsiLau testvérkéje és "szokásos" menetrend az első három hónapban nem kicsit megviselt. Rosszullét, komoly émelygés, ólmos fáradtság... DE összesen csak kétszer térdeltem a wc előtt :) ami nagyon is jónak mondható, mert KicsiLauval bizony olyan voltam mint az a bizonyos lakodalmas kutya aki telezabálta magát.... De most már világgá kürtölhető a hír, ugyanis betöltött 12. hétben vagyok.

A tünetek szépen lassan múlnak, enyhülnek de legalábbis sokkal kevésbé viselnek meg mint pár hete. November közepén érkezik az új családtag - akinek örül egész Aprajafalva! KicsiLau pedig nagy bizonyossággal jelenti ki, hogy "Picibaba pocakba lakik" - persze, hiszen már vagy ezerszer elmondtam neki amikor épp a hasamon ugrált, vagy dobáltatni akarja magát. :) Szerintem egyenlőre persze még nincs tisztában a valósággal, mert nem olyan régen amikor erről beszéltünk bekukucskált a zsebembe, hogy ő bizony megnézi. :D Olyan kis édes volt. Arról még nem tudok beszámolni, hogy KisTesó fiú avagy kislány, szégyenlősen takargatta magát az ultrahangon, talán majd a következőn...

Addig is, amíg teljesen eltűnnek az első trimeszter kísérő tünetei egy kis felvidító erre a szeles időre, javaslom hogy kreatív hobbi üzletekben nézzetek szét a papírok között mert sok van, ami be van vonva műanyaggal, fóliával vagy eleve egy keményebb színes műanyag lapot válasszatok és akkor esőálló is lesz:

Gyönyörűséges filc madárkákat találtam ITT. Az elkészítés is nagyon egyszerű a letölthető PDF alapján és Húsvétig akár egy egész kosárnyi készülhet. Főleg ha sárga filcből csináljuk, akkor válnak igazán kiscsibévé. Mivel még mindig nincs mit mutatni varrásügyileg, így marad ez az ajánló amit "jártamban-keltemben" találtam. Olyan kis gyömöszölni valóak, gyerektenyérbe mászóak vagy éppen barka ágra függeszkedők... 

Remélhetőleg Sándor napon, március 18-án véglegesen beköszöntött a várva várt napsütéses tavasz. Bár én imádom a telet, a havat, a jégvirágokat - de azt hiszem most már elég a borzongós napokból. A tavaszi meleghozó napokról már korábban írtam ITT.

Mivel családi szinten KicsiLau és én is betegeskedünk, szinte nem halad semmi. Sem KicsiLau takarója, más egyéb varrás, sem a technikai blokkok... de egyszer csak utol érem magam (megint!) addig is egy kis felvidítás, tulipánozás. Na itt azért tudnék szedni egy óóóóriási csokrot :)

A papírra varrás technikáját egy youtube video alapján néztem végig többször. Bár ott már előre készített paneleken mutatták be a varrást, hogy haladós legyen. Egy dolog azonban nagyon megfogott. Rávasalhatós vetexre varrtak, (vagyis nem ragasztósra - köszi Évi!) egyszerűsítve a folyamatot mivel a papírt a végén nem kell letépkedni a hátoldalról. Hogy erre én eddig nem gondoltam??? Talán mert nem igazán vittem túlzásba ezt a technikát. Amikor pedig nekiálltam volna valaminek, Mártanéni épp akkor mutatta meg egy 2-4cm csíkokból varrt takaróját amit ezzel a technikával készített - akkor borzadtam el, micsoda munka letépkedni a hátoldalt...

A másik technikai blokk a crazy volt. Semmilyen megkötés, semmilyen határ, semmilyen gát. Mindenki olyat varr amilyenhez csak kedve van. Bevallom sok mindent szoktam ezzel a technikával varrni (pl. kisebb szütyőket és nesziket is) de nem szoktam a hagyományos "csicsázást" crazy elemeket használni. Nekem általában már az is elég, hogy több apró darabkából van, szinte összevissza. Én ebben is szeretek nagyjából egy max 2 színnél maradni. De most erőt vettem magamon, hímeztem rá kézzel, géppel (pfff - megint jól el vannak torzulva a gépi mintáim :( sajnos) varrtam rá csipkét és gyöngyöt is. 

Nagyjából megvagyok. A teljes takaró saját festésű (procionnal) anyagból készül. Bár kicsit hiányos lett a "szivárvány" és néhol márványminta mentes, de sem időm, sem anyagom nincs most, hogy festésbe fogjak. Ez van, legalább elhasználom az épp aktuális maradékokat és lesz okom indokom, hogy vegyek majd festésre szánt vásznat. :D

Tehát, hexagonok, angol papír technikával. Szín szerint szétválogatva, kirakva és már össze is szedtem az egyes sorokat, hogy egyszerűbb legyen a varrás. Mivel KicsiLau mellett nem igazán lehet elöl hagyni a kiterített takarót, fel kellett szednem. Egyébként ez a kijelentés érvényes ám Cseni cicánkra is (aki egyébként tegnap valami komoly verekedésben vett részt, bal hátsó lábára nem tud ráállni, szerintem el is van törve, tépett, néhány bajsza is hiányzik... délután állatorvos project) szóval ő sem tud úgy elmenni egyetlen kirakott nagyobb munka mellett sem, hogy ki ne próbálná. Mindezt fél perc alatt amíg papírt, postitet kerestem a számozásra. Odabicegett 3 lábon és már rá if feküdt mire visszatértem :D Íme a bizonyíték:

Van egy kis elmaradásom fotó téren. Adós vagyok a hetedik technikai blokk - Mónika feladványa - képével és leírásával. Sokáig vaciláltam, hogy vajon sötét alapra tegyek világos belsőként anyagokat vagy éppen ennek az inverzeként. Végül egy nagyon nagyon világ rózsaszín (vékony) anyagra esett a választásom alapként és ebbe kerültek bele saját festésű, illetve más textilek. Kézi varrás miatt nagyon alkalmasnak látom takaró és párna készítésére, mivel négyzetekből áll a kész munka az összevarrás után már nem igényel tűzést. Na de amíg ez elkészül.... húúú de nem volt a kedvencem. Még akkor sem ha nagyon látványos ez a technika. Annyira figyeltem a pontos méretre, pontos levasalásra, varrásra és visszahajtásra is, mégis pontatlan lett. A szélek kriminálisak, ráadásul kisebb is lett mint az eddigi blokkjaim. Tehát vagy újra varrom, vagy újra varrom - persze azt hiszem második nekifutásként inkább gépi verzióban.

 KicsiLau majdnem elszerette Domi takaróját. Amíg a tűzést csináltam folyton az ölemben akart ülni (elég nehéz így varrógép előtt ülni) és simogatta, nézegette, ráfeküdt. Olyan kis édes volt, mondta is "takaóóó nekeee" - én meg váltig állítottam, hogy ez most Dominak készül és ha ezzel készen leszek, majd neki is kitalálok valamit. NEM, mondta ő határozottan, - "takaóóóó nekeeee!" - rendben, hagytam rá. Gondoltam ha átadom a takarót a kis ünnepeltnek akkor elfelejti és rátérhetünk valami állat vagy játék táska varrásra. De nem KicsiLau nem feledékeny :) továbbra is emlegeti a takarót, ezért belevágtam egybe. 

Csak saját festésű (procionnal) anyagokat használok. Hexagon, angol papír technikával - aztán csak gyűltek gyűltek a kis hatszögek (még nincs meg mind a 368db, de haladok) Három összevarrási módot tartottam megfelelőnek. 1. nagyi virágoskertje, 2.véletlenszerű összevissza, 3. szín szerint szivárványt kialakítva. Családi kupaktanács - KicsiLaunak sok-sok képet mutatva - a harmadikra szavaztunk. Tehát a munka folyamatban van, kell még néhány :) haha barokkos túlzás -  hatszög, mielőtt neki állok a takaró összeállításának. 100% kézzel vart munka lesz. Kicsit tartok is tőle, de azt hiszem gyenge a tradícionális quilt vonalam, ezért bőven rámfér egy kis gyakorlás.

Jelentem elkészültem :) sőt már át is adtam az ajándékot, és bár Domi születésnapja csak néhány nap múlva lesz, máris pozitív visszajelzést kaptam az édesanyjától. Neki tetszik - az jó - mert akkor valószínűleg Dominak is tetszeni fog. 

Akkor egy kicsit a takaróról. A végső méret 100x150 cm lett, és bár nem sztenderd méret, ha igazán megkedveli a kis ünnepelt akkor még jó sokáig hasznát veszi. A fedlap kék és fehér, csíkos, kockás, egyszínű mindennemű variációja. Az anyag egy varrodából származik ahol prémium anyagokból varrnak férfi ingeket. Ez a szabászati hulladék. Általában 15x20-25 cm-es darabok az egyik oldalon ívesre vágva, vagy szabálytalanul lecsapva. Ahogy a vágógép kiadja. Kb. 5-8cm vastagságban, tehát jó sok réteg anyagot vágnak egyszerre. Néhány éve tettem szert egy kisebb mennyiségre, és mindig is törtem a fejem, hogy mi legyen belőle. Mivel csak négyzet vagy háromszög blokkokat lehet kihozni ekkora anyagdarabokból, maradtam a számomra kedvesebbnél. 10x10cm (+varrásráhagyás) darabokkal dolgoztam. A hátlapot magam festettem, színben hozzá illőre. Aztán fedlap, bélés, hátlap, szendvicselés :) és már csak a tűzés maradt. A széle felváltva csíkos és görög minta tűzve, a közepe szintén tűzve van. A nevet sárga hobbi filcből vágtam ki (igazítva a sárga Laurendilla cimkéhez) és kézzel applikáltam fel. És a képek :D

Egyszer, ha majd nagy leszek... kezdetű mondatot már befejezhetném, mert elég nagy vagyok, viszont még mindig nem áll módomban, hogy egy ilyen grandiózus rendezvényen részt vegyek. Persze csak nézelődőként. Na nem mondom, nagy dicsőség, szakmai elismerés ha az ember ki is állíthat egy ilyen színvonalas, precíz, kreatív, egyedi munkákat felvonultató kiállításon. Talán majd 20-30 év múlva :D hehe.

A kiállítás képei itt megtekinthetőek, persze nem mind, de nagyon tetszett, mert a nagy képek, egész alkotások mellett részlet fotók is vannak. Én egy cseppet sem tradicionális alkotást mutatnék. Én úgy vettem, ki hogy filc golyókból, talán mini temari labdák? készült ez a vidám arcokat is bújtató munka. KicsiLau azonnal rávetette magát a gépemre, ahogy meglátta és csak ezt a képet kell nagyítva nézegetni. Ki is nyomtattam neki színesben, hogy visszakapjam a laptopot. :D Örülök, hogy a szép színes munkák már most lefoglalják, lekötik, felfedezésre sarkallják.

Mónika ismét gépi varrású blokkot küldött nekünk a technika sorba. Ez a blokk igazi szupergyorsan elkészülő "minta" - azt hiszem varrok is majd belőle egy takarót. Nagyon látványos, haladós, egyedi szóval minden tulajdonsága megvan, hogy egy méretesebb darabnak nekiállhasson az ember, még mielőtt elmenne a kedve.

Imádtam, és színeiben is inkább egy harsány fekete virágmintásat választottam, a saját festésű barnás (a feketében arany minta és világos zöldes barnás levelek vannak) zöldes anyagot választottam, sajnos a fotó nem színhelyes - élőben sokkal jobban illik egymáshoz a két szín.

Ez a kép már a sorok összevarrása közben készült... persze Cseni cica sem maradhatott ki a takaró teszteléséből :D Nagyon tetszett neki, ahogy egymás után készültek el a sorok, egyre nagyobb lett a takaró és Őcicasága végre valahára ráfekhetett. Persze miután kész lesz a takaró még megy a mosásba. Na nem mintha össze koszolta volna Cseni, de azért mégsem illik cicaszőrösen (bár ott is van cica ahová a takaró kerül) odaadni.

Sőt, már a hátlapot is megfestettem. Nem mintha nem lenne jó ha fehér színű lenne, de a NAGYOK azt mondják, hirdetik, tanítják, hogy egy munka akkor szép ha mindenütt szép. Ezt a véleményt én is osztom, fontos tehát, hogy milyen a hátoldal. Sokkal jobban áll majd neki az a világos, picit márványos babakék, mint egy fehér rongy.

Nem is annyira baba már az illető úriember, hiszen hamarosan betölti 2. életévét :D Ennek örömére szeretném meglepni egy kis aprósággal, egy igazi kék kockás takaróval. Méretei (majd ha készen lesznek) 90x140 Egyenlőre még csak kiszabtam és "mintába" rendeztem a 10x10 (+varrásráhagyás) négyzeteket. Bár KicsiLau többször segített felszedni őket, miközben még kész sem volt a teljes lerakás. 

Estére, talán varrógép közelbe kerülök. Vár rám ez a takaró és Mónika is elküldte már a következő technikai blokkot. Addig is egy részlet fotó... tényleges felszedés közben :D

 Csak a képeket mutatom, nincs egy konkrét kép ami magában foglalná az ÁLOM HOBBISZOBÁM minden apró részletét. De mindegyikben van valami ami nagyon tetszik. A párkányon sorakozó üvegek, a konyhaszigetre hasonlító magas pult - végre nem kéne görnyedni a szabásnál, a radiátor melletti vastag szivacsos pihenő (bár ez a padlófűtés miatt nem valósítható meg, de sebaj) és a fehér összhatás... nektek melyik a kedvencetek? :D

Ismét újrahasznosítás :) A tegnapi doboz csinosításon felbuzdulva, előszedtem néhány félretett tápszeres dobozt - gondoltam majd csak jó lesz egyszer valamire - és azokat is bevontam színes csomagoló papírokkal. Előre látó leszek, a továbbiakban is elteszem majd őket - KicsiLau nagy ritkán ha beteg akkor nem eszik semmit, de egy-egy adag dupla vízzel készített tápszert azért elkortyolgat. 

Egyébként bármilyen más konzerv doboz is megteszi (óriás gyümölcskonzerv, zöldségek, cica vagy kutya kaja, stb.) A tápszerest azért szeretem mert műanyag fedele van, így nem csak belepakolni, de lezárni is le lehet. Persze most már pár száz forintért az állateledelekhez is kapható zárófedél, arra az esetre ha a házi kedvenc nem eszik meg egyszerre egy teljes dobozzal. 

Úgy tervezem a jövőbeni álom hobbi szobám... fehér lesz. Ezért a kiegészítők lehetnek színesek. A fehér polcon jól mutatnak majd a színes egyforma méretű dobozok, megtörve a sok fehér egyhangúságát. :D 

íme a dobozok átalakulása:

KicsiLau tegnap töltötte be a 2. életévét - de csak hétvégén fogja ünnepelni betegsége miatt. Addig is, hogy legyen hová rejteni az éppen aktuális kincseket (duplo figurák, gyöngyök, egy spulni arany cérna, s ki tudja még mi) felújítottam Neki egy fa dobozkát. Leszedtem a pici zsanérokat, megcsiszoltam egy picit, leporoltam. Ezzel meg is volt az előkészítés.

Németországból a kereszt szüleitől kapott csomagban két ajándék is lapult és olyan aranyos volt a csomagoló papír, hogy nem volt szívem kidobni. Ez itt kérem megint az újrahasznosítás fogalmának tárgyiasulása :D A dobozka úgy is reklám logós (kézműves csokoládé volt benne - nyami) és borfoltos volt :) hehe, a kettő különösen finom volt együtt... szóval ráfért már egy alapos csinosítás.

Most nagy örömét leli a királylányos dobozkában :D Aztán ha megunja, majd ismét szétszedem és lecserélem a papírt.

Számomra ez a technika sem ismeretlen, mivel a "Nagymama virágoskertje" blokkot már többször használtam munkáim során. Leginkább neszeszerként (és persze sosem fotóztam, az elajándékozott nesziket :( mindegy) arattak nagy sikert. Nagyon haladós, főleg ha a megfelelő mérettel dolgozunk. A túl picike 4/6szögek ugyan sokkal mutatósabbak, de extrém idő megy el velük mire egy rendes méretű párna, esetleg takaró készül belőle. Azt csak erős idegzetűeknek ajánlom.

Ezt most nem csicsáztam túl... saját festésű sárga (pici barna márvánnyal) és ugyanebből a közepe, a "szirmok" pedig romantikus apró virágmintás angol pw anyagból. Várom már a következő blokkot. Most hogy KicsiLau beteg :((( van időm csendesen varrni amíg ülök az ágya mellett és figyelem ahogyan alszik. Olyan kis levert, nyúzott szegénykém, pedig ma van a második születésnapja. Isten éltessen Kis Drágám! Hétvégén ha jobban leszel mindent bepótolunk! Ajándékot, játszást, tortába mászást...

Lemaradásom oka egyszerű. Nem voltam megelégedve a varrt végeredménnyel ezért a keltának még egy nekifeszülést adtam. Úgy érzem hiába. Itt vannak tehát a képek és a tapasztalatok... folyamatban a negyedik varrástechnikai blokk - angol papír varrással...

Kelta

Nos, azt hiszem a kelta nem lesz a kedvencem. Persze lehet még próbálkozni, meg más anyagfajtát választani, de nem... kétszer varrtam meg, és másodszorra sem tetszik. Nem a mintával van bajom, vagy a kézi varrással, nétán a ferdepántokkal, sőőőt még clover-es két oldalon ragasztós felvasalhatós szalagom is van kifejezetten ehhez a technikához. Mégsem lett szép. Van ahol az anyagot húzta össze, van ahol nem fekszik ki szépen, és van ahol maga a minta "göcsörtös". Még ráfekszem kigombostűzött, agyon gőzölt vasalós metódussal egy utolsó simításra, aztán lehet hogy újra varrom :D

Drezdai tányér

Ez már inkább a "szeretem stílus" és nem csak a géppel varrás miatt. Férjem szerint ezt a blokkot King of the World -nek kellene neveznem a színek alapján. :D Persze inkább virágra emlékeztet - KicsiLau így is hívja - de mégis csak tányér. Talán ebből is varrok valami "tányérosabb" színösszeállítást.

Ez az első blokk amit a 25 technikai blokkból megvarrtam. Egyetlen dolgot szeretnék csak betartani a varrással kapcsolatban. Minden blokkban felhasználok a saját festésű anyagaimból. Egyrészt, hogy a kedvenc darabokat is felhasználjam végre, másrészt szeretném, ha fogyatkozna ez a bizonyos készlet. Bevallom nem kicsi készletről beszélek :D hehe.

Szóval az első a nyílhegy, ami varrást, vágást, és sok vasalást igényel. Arra gondoltam, az egész gyűjtemény inkább pasztell árnyalatokkal lesz tele, mintsem harsogó, égő színekkel. Persze ezt a blokkot valószínűleg inkább újra varrom mert a két szín (a saját festésű, márványos tejeskávé és a kávé alapon rózsa mintás) valahogy túlságosan homogén eleggyé vált. Pedig nagyon jól mutattak egymás mellett... persze én is számíthattam volna rá, hogy a kontraszt látványosabb blokkot eredményez. Hm...