Hát igen, akinek van cicája az tudja, gyakorlatilag ő uralja az egész lakást. Nos, ez még csak nem is volna baj, de imád az étkezőben a székeken heverészni. Klassz puha párnákat varrtam rájuk, még tavasszal. Aztán beköltözött hozzánk Nyafi és elfoglalta mindet. Mert neki nem elég ám egy szék, na neeem... ő mindegyiket végig hempergi. Ezért a komód tetején mindig készenlétben áll egy ruhakefe, és mielőtt leülnénk a biztonság kedvéért kétszer vagy háromszor lehúzzuk a széket. A fehér párnákon ugyanis nem látszik annyira a cicaszőr, ezért nem látjuk azonnal melyiken hempergett éppen. Ezt többféle módszerrel próbáltuk kiküszöbölni, pl. csak két széket tartunk elöl a többit összecsuktuk, vagy az asztalhoz támasztottuk a székeket, hogy Nyafi hercegkisasszony ne tudjon felülni rájuk, ebből meg keserves nyávogás és napokig tartó megsértődés lett. Elhatároztam hát, hogy kényelmesebb helyeket kell felkinálni neki, és akkor majd leszokik a székekről.
Összeszedtem a megmaradt szivacsdarabokat, előszedtem a maradék, dirib-darab festett anyagaimat és centivel a kezemben felmértem a kedvenc helyeit. Az egyik a hálószoba ablaka, onnan imád kinézni, szereti lelógatni a lábát, ugyanis ott a radiátor az ablak alatt. Csak nem szokott sokáig heverészni, mert kényelmetlen az ablakpárkány. Egyébként is szerettem volna valami szélfogót - bár Nyafi is elég jól fogja a szelet :)))))) ezért a felső részt ami az ambakra "tapad" vékonyabbra varrtam, hogy elférjen mellette a cica, a párkány részt pedig pont olyanra csináltam mint az étkezőkben a széken lévő párnák, vastag, puha, kényelmes és meleg. Ráapplikáltam néhány cicabarátot is, hogy ne legyen egyedül. (huh, most látom csak a fotón, milyen vizes az ablak locsolás után)
A másik kedvenc helye a nappaliban a könyvespolc legalsó polcán egy kis ficak. Védett, alig észrevehető - jó bújóhely számára, de itt is inkább csak ücsörögni szokott. Amióta viszont megvan a finom vastag szivacspárna, (erre pedig egy alvó cicát varrtam, hogy lássa mit kell ezen csinálnia :)))) többet bújik ide, alszik, szendereg és egyre kevesebbet használja az étkezőnkben a székeket. Hurrá!
