Sajnos Foltoskánk nincs jó bőrben. Addig vártam hogy megszülessenek a babacicák míg gyanús lett hogy a szokásos 2 hónap helyett már 2 héttel "túlléptük" az időt. Csak nem akart Foltika bújóhelyet keresni és megszülni. Igy hát elvittem az állatorvoshoz - mint felelős gazdi - szegényke meg volt illetődve, de már többször jártunk a dokinál nem volt már idegen neki a sok szag. A doktornő megvizsgálta (sajnos nem a kedvenc dokim volt, ő olyan lelkiismeretes és olyan kedvesen bánt mindig Foltival) elég határozottan, forgatta kopogtatta, nyomogatta szegény cica hasát, majd kíméletlenül az arcomba vágta, hogy az állatnak macska FIP-je van, gyógyíthatatlan és el kell altatni.

Hirtelen levegőt venni sem tudtam, úgy meglepődtem. Hiszen a legrosszabb amire én számítottam, hogy meg kell indíani a szülést vagy esetleg a kiscicák közül egy elpusztult és meg kell indítani a szülést.

De nem, hogy bizonyítsa is az állítását, Foltikát hanyatt fektette egy trimmerrel levágta a hasa közepéről a szőrt, lefertőtleníette és egy tűt szúrt a hasába. Riadt kis állatunk jobban megijed a szőr levágásától mit a kis szuritól, ezt furcsa volt látni. De a doktornőnek igaza lett, a beszúrt kis tűn keresztül folyadék szivárgott. A macska FIP egy cicák között terjedő fertőző hashártyagyulladás. A hasüregben és a mellüregben folyadék termelődik, amit le lehet csapolni, de pár nap mulva újra termelődik. A betegség gyógyíthatatlan, semmilyen gyógyszeres vagy egyéb kezelés nem ad felgyógyulási lehetőséget. :(((

A dokinéni azonnal el akarta altatni, hogy kár életben tartani mert úgy is csak fertőzi a többi macskát. Nem tudtam azt mondani, hogy rendben - inkább kértem, hogy adjon immunerősítő injekciót (azt mondta az szintentartja az állat állapotát egy ideig) visszapakoltam Foltoskát a cicaszállító kosárba és eljöttünk.

Arra gondoltunk, ha már kóbor cica mindegy, hogy a városban vagy vidéken szaladgál. Igy a belváros kellős közepéből "kiemeltük" a kis jószágot és Törökbálinton Páromék Irodájához vittük ki (6000nm kert, környékben sehol macska, kutyák kerítés mögött) Ott beköltöztettük egy régi kutyaházba, és minennap megkapja a maga finom kis kajáját. A környék felfedezésével persze még nem végzett... csavarog :)) de a pocakja mindig a kajához húzza, mindig hazajön enni.

Egyenlőre jól van, de a doki szerint valószínűleg ahogy romlik az állapota, egyik éjszaka (a mellüregben lévő folyadék miatt) esetleg nem kap majd rendesen levegőt, fellép egy oxigénhiányos állapot és elalszik... végleg :((((( Persze ha azt látnánk, hogy nagyon szenved... azt valószínűleg nem hagynánk, ennél humánusabbak vagyunk a saját állatainkkal. Mert ő egy hozzánk csapódott belvárosi kóbor macska és ennek ellenére még egyikünk sem találkozott ilyen kedves, szeretetre méltő, hízelkedő, szófogadó rendes cicával...

Tipikus Foltikás pofa... ha kényeztetés és simogatás a program neki folyamatosan lóg a nyelve :) és olyan hagosan dorombol, hogy azt a hangot bármelyik kismotor megirigyelhetné tőle :))