Imádom a madarakat, de ilyenkor télen szükségük van egy kis segítségre... Tőlünk. A változó időjárás és a városi korlátozott lehetőségek bizony nem egyszerűek nekik. Éppen ezért minden évben veszek nekik faggyúgolyót amibe sokféle mag bele van gyúrva. Ezeket szivesen csipegetik. Pár napja vettem észre, hogy egész kis sor alakult ki a golyónál. Először egy rigópár tojója csipegetett majd a hím is odaszaladt, a tuják alatt pedig ott várakozott 4-5 cinke.
Ezek szerint sok az éhes csőr és kevés a kirakott eledel. Hm... mit lehet tenni? Madáretető kell, méghozzá legalább 2-3. De olyan rondákat lehet kapni, és ráadásul több ezer forint néhány vékonyka falapért. Na nem ennél sokkal környezettudatosabb megoldások is vannak. Persze a legkézenfekvőbb a PET palack, több szempontból is kiváló. Egyrészt mert átlátszó és látjuk hogyan fogy a mag az etetőből, nem ázik át így a magok nem kezdenek el rothadni, könnyű tehát egy kisebb fa ágai is biztonsággal megtartják. És az újrafelhasználás mindig hasznos. Két féle etetőt csináltam, az egyik egy fél literes palackból a másik pedig 3db 1,5 literes vizes palackból készült.
1. Kicsi palack - rengeteg mag. Szóval nagyon egyszerű a dolgunk. Nem kell más mint egy fél literes (bármilyen) palack, kevés drót - majd az akasztónak, szívószál ülőrúdnak, persze lehet hurkapálca vagy kisállatkereskedésben kapható (kifejezetten madárkalitkába) fa rúd, két műanyag kiskanál. A palack kupakját kiszúrtam egy szöggel, itt bújik majd ki a drót. a palack alját óvatosan levágjuk (egészen lent - és majd vissza kell ragasztani tehát ne vágjuk le teljesen körbe) itt kötözükk majd a függesztő drótot. Az oldalán alkoholos filccel bejelöltem az ülőrúd helyét és fölötte a kanál szélességének megfelelően egy kis mosolyt vágtam rajta. A kanalak végét rövidre vágtam, egymással szembefordítva pedig összeragasztottam őket. (ez lesz majd a magok tányérja) A kanalakat átbújtattam a kivágott nyíláson, az ülőrudat szintén, megdrótoztam, visszaragasztottam az alját és feltöltöttem maggal. A drótot (én két db virágkötöző vékony drótot használtam) átbújtattam a kupakon és szorosan visszazártam a palackot. Így a madárkák a szívószálra ülve kicsipegethetik a kanálból a magokat (érdemes kisebb szeműeket, hogy ne akadjon el) és a fent lévő magok szépen folyamatosan csordogálnak a kanálba, kész is az önetető.
