Nem olyan régen egy nagyon kedves ismerősünktől (H. Anikótól) egy mézeskalácsos könyvet kaptunk ajándékba. Na, KicsiLaunak sem kellett több, máris kiválasztott belőle egy halom mintát, amit meg kell majd sütnünk karácsonyra. Én persze inkább a tészta ízét szerettem volna tudni, mielőtt tonnányi mézes sütésbe fogunk.
Mondtam is KicsiLaunak, hogy süssünk egy próba adagot. Beleegyezett és én puszedlit választottam. Bekevertünk hát egy nagy adag gyömbéres mézeskalács tésztát, amit persze egy éjszakára a hűtőben kell pihentetni. Közben, Ő megállapította, hogy nem szeretne egy éjszakát a hűtőben tölteni... ott túl hideg van a pihenéshez. :))
Szóval a puszedlik kisültek - kicsit meg is repedtek, sebaj, készítettünk hozzá finom mázat, bemártottunk és visszatettük a sütőbe hogy megszáradjon. Isteni finom lett, másnapra meg is puhult, és mind el is fogyott. KicsiLau pedig hópihéknek nevezte el őket.
