Az első tesztvarratok után, egyik ámulatból a másikba estem - na jó kis barokkos túlzás - hogy milyen könnyedén kezelhető, milyen gyorsan változtathatóak a programok, hogy egy kis kar segitségével a tű befűzése 1 másodperc, hogy szabadgépi tűzni is lehet vele, hogy.... sorolhatnám még.

Naszóval rögtön kutatni kezdtem a nyersvásznak között és találtam is egy kis maradékot. Egy sima hosszú fülű vászon szatyrot varrtam belőle. Aztán előszedtem a saját festésű anyagokat és egy kékes lilás márványos darabra esett a választásom, ehhez narancsos-napsárga cérnát választottam és már neki is álltam hogy összecsukható lidis szatyor legyen belőle. Persze ez még csak a tanulmány munka, de a himzéstipusok jól mutatnak rajta. 11x11 cm-es és gombolással záródik. Bár imádom a tulipánokat (tulivirág :))) úgy látszik itt nem szerencsés választás, nem jött ki a minta és a sarkoknál nem tetszik, de ahogy mondani szokták nagyon jól áll neki a távolság.

Természetesen nem ez lesz az utolsó lidis szatyrom... csak egyszerűsiteni fogom, mert veszek előre gyártott natúr vászonból készült szatyrot (pl. lidiben) azt kimosom, mert mint a varrós lányok tapasztalatából már tudom, hogy összemegy és nem is kicsit. Aztán már bármit lehet alkotni, rávarrni amibe majd belehajtogatható. Záródhat akár francia kapoccal, gombbal, vagy lehet akár szalaggal köthető is, a lényeg hogy nem csúfos nejlonzacskó lapul a táskában, hanem környezettudatos, többször felhasználható, mosható, egyedi vászon táska.