Az elmúlt hetekben több cikk jött velem szembe, ami a hangulattal, időjárással és a színek kapcsolatával foglalkozott. Arra gondoltam, ennek kicsit mélyebben is utána nézek - hiszen a színek a mindennapjainkat töltik ki teljes egészében. Az hogy milyen színű ruha van rajtunk, hogy milyen a szoba/iroda falszíne, hogy van-e az asztalunkon virág - és az milyen hangulatot áraszt felénk... bizony, mind-mind a látott színek ránk gyakorolt hatása.
Cseppet sem mindegy tehát, hogy milyen színek vesznek körül minket - sőt mi magunk is színtípusokba tartozunk a bőr-haj-szem színűnk alapján. Amivel megint igen csak sok cikk, elemzés és szakértő foglalkozik. Azt állítva, hogy ha színtípusunknak megfelelő ruhákat viselünk sokkal frissebb, kellemesebb, sőt fiatalosabb az outfit-ünk. Nem is beszélve a hajszín és frizura ruhánkhoz való igazításáról - külön bejegyzést érdemelne.
Találtam néhány érdekes sztorit is, amikor művészek vagy éppen tudósok hétköznapi helyzetekbe - szituációkba mutatták meg vendégeiknek, barátaiknak a színek hatását. Itt van például Johannes Itten svájci festő és művészetpedagógus, a Bauhaus korai korszakának meghatározó személyisége által leírt esemény, részese lehetett egy vacsora meghívásnak. Megtapasztalhatta a tárgyak színének eltérése a természetes megjelenéstől, milyen szokatlan eseményeket vált ki.
Egy nagyiparos társaságot hívott meg magához vacsorára. Az érkező hölgyeket és urakat finom konyhai illatok fogadták, s már mindenki előre örült az ínyenc falatoknak. Amikor a vidám társaság körülülte a nagyszerűen elkészített ételekkel rakott asztalt, a házigazda vörös fényt kapcsolt be. Szép pirosra színeződött, és frissnek hatott a tányérokra kirakott hús, a paraj és brokkoli azonban feketének tűnt, a krumplik pedig pirosan világítottak. Mindenki meghökkent, de ekkor a vörös fény máris kékre váltott, s ettől a pecsenyék és krumplik mintha rothadtak lettek volna. A vendégek étvágya egyszeriben elment. Amikor erre még sárga fény következett, a vörösbor olyan lett, mint a sötét olaj, az emberek pedig sárga félholtaknak látták a szomszédjukat, néhány érzékeny hölgy fel is állt és kisietett az ebédlőből. Senki sem volt képes enni, bár a jelenlévők mind tudták, hogy csak a megvilágítás színének változásai okozzák e különös benyomásokat. Végül nevetve kapcsolta be a házigazda a fehér (megszokott) lámpafényt, és nemsokára helyreállt a vidám hangulat az asztal körül. Később már viccelődve, hahotázva emlegették a szokványostól eltérő színekben "pompázó" fogások mivoltát.
És most a színek, valamint a hozzájuk társított érzetek, hangulatok az említett tanulmány szerint (forrás: Vizuális - Expresszív színelmélet) Azt gondolom, nem értek egyet minden szín, minden érzelmi-hangulati asszociációjával de kijelenthetjük, hogy igen a színek igenis hatással vannak ránk. Igyekezzünk ebben a borongós időben is megtalálni a felvidító színeket - mondjuk egy cserép illatos jácint, tulipán vagy nárcisz beszerzésével :D
