Ma ugyan senki sem akart megviccelni, pedig igyekeztem odafigyelni az apró jelekre, és persze nem bedőlni, de semmi... Talán az embereknek mostanság nincs idejük a viccre, tréfára, nevetésre - vagy inkább csak a mostani gazdasági helyzet és a /válságok/ elveszik az ember kedvét mindenfajta poénkodástól. Régebben azért odafigyeltek erre a bolondos napra, és bár apróságokkal ugratták egymást - senkinek sem jutott eszébe, hogy komolyan vegye ezeket.
Április 1-jén ugratták egymást a felnőttek, de elsősorban a gyerekeket tréfálták meg. Topolyán például a gazda a szomszéd tanyára küldte a kiskanászt szúnyogzsírért. Pénzt is adtak a gyerekeknek, és a boltba küldték esernyőmagért, trombitahúrért, hegedűbillentyűért. A beugratottat azután csúfolják: „Április bolondja, május szamara!” Közismertek a csúfoló versikék is. Pádéi (Észak-Bánát) változatuk az alábbi:
| Április bolondja, |
| Május szamara. |
| Fölnézett a toronba, |
| Megnézte, hogy hány óra: |
| Féltizenkettő, |
| Bolond mind a kettő. |
Április elseje hagyományai ma elsősorban az iskolásgyerekek körében élnek. Fordított napot rendeznek, és tréfás ruhákat öltenek. Az utóbbi években ennek az iskolai hagyománynak a farsangi szokásokkal való összeolvadását figyelhetjük meg. A hagyományos népi gazdálkodásban ezt a napot nem tartották alkalmasnak a vetésre, mert nem lenne szerencsés a termés.
A viccet félretéve pedig szeretnék Boldog Születésnapot kívánni kedves Keresztanyámnak :))) aki ma 35 éves, öööö... na jó kicsit talán több :))))))
