KREATIV

Sajnos nem egyedi dolog, hogy a víz ami a vezetékes hálózatról "jön" a lakásba, enyhén szólva is kifogásolható állapotú. Ez ellen nem nagyon tudtam mit tenni, jelenleg nem tudok több százezret szentelni arra, hogy a teljes rendszer elé beszereltessek egy profi szűrő rendszert, ami az egész lakásba bejövő vizet tisztítaná meg a mindenféle apró szennyeződésektől és a klórtól... viszont egyre inkább zavart, hogy a csapból már nem szivesen vettem vizet, sem leves főzéshez, sem teához de még a gyümölcsök leöblítéséhez sem. Aztán valamelyik nap a szokásos nagybevásárlás alkalmával egy kicsit a műszaki osztályon is elidőztem és belebotlottam egy aranyos víztisztítóba. Nem bonyolult, dupla szűrést tesz lehetővé - egy egyszerűbbet és egy picit komplexebbet. A konyhai csapra szereltem fel :) mert elsődlegesnek tartom a szervezetbe bekerülő víz minőségének javítását. Persze nem mondtam le a teljes rendszeres szűrésről, mert az sem mindegy miben fürdünk... de ez még kicsit várat magára.

Addig is itt ez a klassz kis szűrő az alap 17e és egy új szűrő hozzá 8e... csak hogy arányaiban lássátok mennyivel olcsóbb mint egy nagy rendszer - bááár azt persze csak egyszer kell megvenni... és utána ahhoz is a szűrőket újra, de mindegy :)))))

Szóval 3 állása van, az egyiken csak simán átfolyik rajta a víz (a kissebbik gombócom), a másodikon egy alap szénszűrőn megy keresztül (kisgombóc zuhanyszerű vízsugárral)- ezt használom gyümölcsmosásra, és a harmadik egy kicsit tovább tart (tehát kinyitod a csapot és kb. 2-3 másodperc mire folyni kezd, mert átfolyik még egy szűrő részen- a képen)  ezt meg főzéshez és iváshoz. A víznek teljesen eltűnt a klór szaga, egy kicsit olyan mintha édeskésebb lenne az íze... bár ez lehet hogy csak én képzelem, mindenesetre a fürdőszobai és konyhai csapból kifolyatott (egyforma) pohár víz között, szemmel látható, orral érezhető különbségek vannak... most tényleg vihartempóban elkezdek félretenni a nagy rendszerre, mert látom mennyire más a szűrt víz. Ha ideiglenes, gyors és jó megoldás kell akkor javasolnám mindenkinek hogy próbálja ki. Persze egy bármilyen vízszűrő (pl. Brita kancsó) is tökéletes.

végleges felszerelés, mosogató suvickolás előtti próbaüzem:

Azt hiszem ezt a képet nem is kell kommentálnom. A 2 héttel ezelőtti novai indulás előtt készült :) és most találtam rá...

A magyar nyelvterületen általában úgy tartották, hogy a búza töve ezen a napon megszakad, kezdődhet az aratás. Sárkeresztesen kalendáriumi rigmussal biztatták egymást:

Elmúllott már Ézsiás, vágd a búzát pőre gatyás!

A Mura-vidéken ekkor kezdik aratni a rozsot. Topolyán kimentek megnézni a búzát, és egy-két kaszasuhintást tettek próbaképpen, mert ez a nap egyébként dologtiltó nap volt.

Szent Pétert a halászok patrónusaként tisztelték, s az egykori halászcéhek ilyenkor rendezték a gyűlésüket. Ekkor volt a legény- és mesteravatás. Dunaszekcsőn Péter-Pál előestéjén a halászok rúdra kötött ponttyal járták végig a falut és köszöntötték vásárlóikat, akik kaláccsal, borral vendégelték meg őket. Másnap a halászok rendeztek vendégséget halpaprikással, túrós csuszával.

Szent Péter a szegedi lakatoscéh védőszentje volt, mert kezében kulccsal szokták ábrázolni.

A Csallóközben Péter-Pál napjához fűződik az a hiedelem, hogy amelyik legény vagy lány elsőnek hallja meg a harangszót e napon, az év végéig megnősül vagy férjhez megy. ACsallóközben a gyümölcsevési tilalom (mely másutt általában Szent Iván-naphoz kapcsolódott) Péter-Pál napjához kötődött. Az ünnepig nem volt szabad gyümölcsöt, főként cseresznyét enni, akinek a kisgyermeke meghalt, hogy az a túlvilágon kaphasson. Az ünnep után pedig az első szemet idegen gyereknek kellett adni, s csak azután ehetett az anya.

ARATÁSI SZOKÁSOK ÉS HIEDELMEK

Június vége és július az aratás időszaka. A kenyérgabona betakarításának a sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani, melyek gyakran vallásos jellegű szertartásokkal is összekapcsolódtak. A munkát fohászkodással, imádsággal, kalapemeléssel kezdték.

A Csallóközben ünnepélyes volt az aratás első napja. „Jézus segíts!” fohásszal indultak, megemelték a kalapjukat. A föld szélén letérdeltek, keresztet vetettek. Az eszközöket a templom falához tették, a pap megszentelte. Az Ipoly menti falvakban az új résztvevőket beavatták: az „újoncokat fenekükvel a földhöz verték”, majd a marokszedők elkapták őket és „bekötötték marokba” (Csáky 1987: 170). Bükön pedig így hallottam (1978): „Úgy csináltuk, aki még nem vót aratni, akkor a kévét lefektették aztán a lányt ráverték, {7-195.} ott nyomdosták a legények”. Olyan szokás is volt, hogy a legények és lányok, akik először arattak, keresztapát, illetve keresztanyát választottak maguknak, például Fejér és Somogy megyei uradalmakban.

Elszórt adatok vannak arra vonatkozóan, hogy nagy jelentőséget tulajdonítottak az első kévének, az elsőnek learatott búzaszálaknak. Ebből a baromfinak adtak egészség- és termékenységvarázsló céllal. Betegségelhárító szerepe is volt. Sellyén az arató a derekára kötötte, hogy majd ne fájjon.

Az aratókat elsőként meglátogató gazdát vagy családtagját a learatott gabona szalmájával megkötözték, s csak akkor engedték szabadon, ha borral vagy pénzzel kiváltotta magát. Balonyban a gazda a kötözőknek pálinkát, a marokszedőknek fejkendőt adott. Még az 1950-es években, a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban, ahol kaszával arattak, nem mulasztották el, hogy az elnököt vagy az igazgatót megkötözzék (Manga 1977: 248).

A legtöbb hagyomány az aratás végéhez kapcsolódott. Kis darabon talpon hagyták a gabonát, hogy a következő esztendőben is jó termés legyen. Gömörben úgy mondták, hogy ezt a madaraknak és a szegényeknek hagyják.

Az utolsó kévéhez is különféle hiedelmek, szokások kötődtek. Ebből készült az aratókoszorú. Aratókoszorút általában a földesúrnak készítettek, de az utolsó kalászokból kis csomót mindenki vitt haza, és az őszi vetőmag közé elegyítették különféle magyarázatokkal. Göcsejben az aratók egy kisebb kévét kötöttek, amit a házigazda áldomással váltott ki. A kévét másnap a tyúkoknak adta, hogy jól tojjanak. Kishartyánban az első kévét a pap számára vették le, a másodikat a gazdaasszony vitte haza. Ez került azután a karácsonyi asztal alá.

Az utolsó kalászokból készített aratókoszorú különféle formájú és nagyságú lehetett: csigaszerű, korona formájú, koszorú alakú. Kalotaszegen, mikor az utolsó tábla búzába ettek, elkezdték kötni a koszorút, melyet egész Kalotaszegen búzakoszorúnak neveztek. A legtöbb helyen harang alakú favázra erősítették a búzát. A koszorút a legszebb búzakalászokból fonták, gyakran mezei virágokkal és szalagokkal is díszítették.

A nagyobb uradalmakban az aratókoszorú vitele, átadása ünnepélyesen ment végbe. Múlt századi leírásban, pontosan meg nem nevezett alföldi helység aratóünnepéről olvashatjuk: „Erre megindul a nagy sereg tarkázva párosan, ének s néha zeneszóval mezőföldről, bemennek a faluba az uraság házához vagy gazdatisztje lakához, ott átnyújtják a kalászkoszorút, s jót kívánnak. Erre kezdődik a vacsora, ivás, táncz, mely néha estétől reggelig tart. Ha a gabona jól fizetett jódolga van az aratóknak, ha nem, akkor még koszorút sem kötnek” (Réső Ensel 1867: 51). A Zsitva mellékéről szóló beszámoló részletében termékenységvarázsló vízzel való leöntésről is megemlékeznek: „Összeszedve a határ minden vadvirágát, azokból a gabonaszálakból koszorút kötnek, egy búza alapkörfonatra két jól föleresztett, s fönn egymást körösztbe metsző ívfonatot kötnek, ezen koronaalakú fejéket a hideg víztől legkevésbé iszonyodó férfi fejére teszik. A gazda házához érve nyakonöntik a koszorúvivőt: mi azt akarja jelenteni, hogy a búzának az esső ne hiányozzék” (Réső Ensel 1867: 351). Hasonló leírást olvashatunk a kalotaszegi falvakról, ahol a falubeliek a kapuk, kerítések mögött meghúzódva várták az aratók érkezését, mindenhonnan öntötték a vizet a koszorúvivőkre.

Forrás: Magyar Folklór 3. Magyar Népszokások, hagyományok, hiedelmek.

Az elmúlt hetekben jelnet meg az Aréna2000 Kiadó gondozásában egy nagyon aranyos könyv, az Ajándékok textilből. Kicsit a Tildás könyvek stílusához hasonlít, finom pasztell rózsaszín egyszerű minták semmi hivalkodó túlzott csicsa. Mindenkinek ajánlom a figyelmébe aki szeret varrni, vagy épp ötletet keres egy varrós családtag megajándékozásához.

Ezt a kötetet hamarosan bemutatom majd a CÉH lapjában a Hírfoltokban is, és egy példány megint megnyerhető lesz... egy egyszerű kérdésre kell csak válaszolni. De aki nem szeretne addig várni, az regisztráljon a Kiadó honlapján és vásárolja meg náluk vagy interneten kedvezményes áron!

Az időjárás sajnos nem kedvezett, de csodás hétvégét töltöttünk barátainknál Nován. Bár budapesti indulásunkkor még 32 fok volt, mire leértünk a nyugati határszélre (a hatalmas autópálya dugón átverekedve magunkat) már csak 22 fok volt. Egy kicsit be is borult és szelesre fordult. De az erdő csodás zöld, a tó körül harsog a fű, harapni lehet a levegőt, mindig is közel állt a szívemhez a természethez közeli lét. A szombat kifejezetten esős, hideg, őszies volt de a grillezés és a kinti kemencében való tüzelés azért felmelegített minket.

Érkezésünk apropója, részben megbízatás, részben vendégeskedés :) A vendégeskedést gondolom nem kell magyarázni, a megbízatás meg abból állt, hogy Kedves Vendéglátónk Milán felesége Ildi kisbabát vár, már az utolsó trimeszterben, mert augusztus 6-ra "jósolják" a dokik a kis Tündérkirálylány érkezését. Szóval a feladat egy babaágy és bele való matrac, valamit apróságok elhozatala volt az ikeából. Ezt nagy örömmel és szivesen teljesítettük. És mivel ajándékot is illik vinni. Én egy saját festésű anyagokból készült babatakarót varrtam az érkező csöppségnek. Bár a babona szerint nem szokás előre semmit venni a babának, ez talán inkább még nagyon a terhesség elejére igaz, és ez a takaró különben is a kiságy tartozéka :)))) Remélem jól ki tudja majd használni Ildi, ha nem is a hagyományos értelemben takargatni vele a kicsit, hát játszó szőnyegnek a babaszobába, vagy valami hasonló funkcióra.

A mintákat nem bonyolítottam tulipánok, muffinok, és a keresztnevének kezdő betűje alkotják a blokkokat, bár Milán a tulipánok egyikét koronának titulálta, és a társaság már bolondozott a muffinokon is, hogy úgy néznek ki mint egy krigli sör :)) hehe, arra azért még bőven ráér a pici... de végül is csak újra kell tűzni a takarót és a muffinok tényleg korsóvá alakíthatóak egy kiegészítő füllel. Na jóóó, persze csak vicc, és az inkább egy kisfiúhoz illett volna.

A takaró már jó ideje készen van, csak mivel nem akartam lelőni a poént itt a blogomon (mert Ildi és Milán ugyebár elolvassák mik a hírek nálunk a futrinka utcában) csak most teszem fel a képet. (ugy látszik csak a háromnegyedes állapotról készült kép :( a teljes tűzés utánit nem találok...)

És azért technikai mert egyébként téma az volna, meg készülnek meglepetések, szóval ráadásul varrok is, de egyáltalán nincs idő most ezeket prezentálni :(((( sajnos az irodai léttől sem tudok elszakadni egy fél órát ebédidőben mert ellenőrzés van a felügyeleti szervektől (MEH, ÁSZ) és égnek áll a hajunk is a kívánságlistájuktól... otthon meg már nincs kedvem a "második műszak" után éjjel még a géphez ülni, de előbb vagy utóbb ez az időszak is eltelik és végre megint a "normális" kerékvágásban irogatok majd. Persze közben nem csak babatakaró készül, hanem eperdzsem is, meeeg cseresznyefeldolgozás dögivel és egy kis kikapcsoló kertészkedés meg főzés.

A teljesség igénye nélkül csak néhány kocka az előző bejegyzésekre, mert összességében kb. 1000 képet készítettünk :)) Aztán lassan itt az ideje visszarázódni a varrásba is, egyenlőre ugyan a cikkek leadásával illetve befejezésével vagyok lemaradva, 10-ei lapzártáig meg kell lennie a következő "Kedvenc könyvem" és Netfolt - avagy foltvarrás az Interneten cikksorozatoknak. Ezek majd a következő CÉH által kiadott Hírfoltban jelennek meg.

És persze megnéztünk mindent amit a Berlitz utikönyv csak ajánlott no meg azt is amit nem :)) Mallorca szigete nem túl nagy, kicsit olyan mint egy magyarországi megye. Keresztbe (átlósan) kb. 100 km. Szóval a három nap autóbérlés bőven elég volt arra, hogy mindent és tényleg mindent megnézzünk. Olyan részletességgel bejártuk a szigetet és szerencsére olyan jól tájékozódom, hogy a harmadik nap végére már úgy vezettem mintha itthon lennék. Santanyinál a Repsol kútnál balra és máris irányban vagyunk Pálma felé :))) és hasonlók.

Csodás sziklaormokat láttunk és szuperszerpentinen kanyarogtunk, megnéztük a sziget legnagyobb cseppkő barlangját is (és itt persz eszembe jutott, hogy azért a mi Aggtelekünk sokkal nagyobb, sokkal látványosabb, és sokkal szebbek a cseppkövek, csak egy valami hiányzik ami Mallorcán megvolt a körítés, a mese, a sztori, a marketing és máris elhitted, hogy a Sárkány barlangjában valamikor ott járt Verne és az őt ért élmények ihlették meg az Utazás a föld középpontja felé c. regényét - nos hogy igaz-e az mindegy a sztori jó - mi miért nem tudjuk kihasználni kishazánk fantasztikus természeti adottságait,,?????????) homokos tengerparton és kavicsos vízparton is jártunk, voltunk Sollerben ahol ettünk tipico de sollert ami egy helyi nevezetes édesség, és ittunk szinte túlédes frissen facsart naracs levet, pedig a pincér megesküdött nagymamája lábujj körmére hogy csak narancs van benne :D és mivel éppen tőlünk 2 méterre facsarta ki el is hittük neki :))

Vasárnapi vásároztunk Alcudiában, egyetlen egy dolog zavart csak, az árusok 70% valami kínai műanyaggal kereskedett és szinte semmilyen helyi kézműves dolgot nem láttunk, mondjuk hímzéseket, vagy agyag edényeket, vagy olajbogyó árust, sajtot vagy narancslekvárt... ez inkább egy túristabazár volt, nem a hagyományos vásár, pedig annak volt kikáltva.

Számtalan ódon hangulatú városkában jártunk és sétáltunk várfalon, kastélyban, szélmalomban, apátságban, kolostorban, felfedeztük a helyi eldugott strandokat és helyi tavernákat. Aztán hazaérve tudtam meg, hogy Catherine-Zeta Jones és Michael Douglas villácskája is a közelben volt, de nem ért minket veszteség hogy nem láttuk :))

(hamarosan képes kiegészítés....)

Az első nap csak pihentünk, élveztük a szuper szállodát, a medencét, a wellnes,spa és fitness részeket. Második nap már "nem birtunk magunkkal" berobogtunk Pálmába a fővárosba hogy megnézzük a fő látványosságokat, Miro szobrát, a Katedrálist, az óvárost, a kikötőt és az sem zavart minket hogy közben szemerkélt az eső. Pont tökéletes volt városnézésre, nem sült szét a fejünk, nem égett le az arcom, az ódon épületeken belül pedig nem zavart minket hogy kint esett.

Persze fogalmunk sem volt arról melyik nap hányadika van, és az egyik meglepetés ebből adódott. Ugyanis éppen az első héten volt aZuram 30. születésnapja. :)) Namármost, mi (azaz én) erről teljesen megfeledkeztem. Aznap reggel is lementünk az étterembe és a pazar választékből megreggeliztünk. Volt 4-5 féle joghurt, 10-15 féle szalámi és sajt, zöldségek és pékáru költemények, édes sütik és forrón tekergőző croissantok, vajak, vajkrémek, frissen facsart ananász, sárgadinnye és vegyes gyümölcslevek. A grill pultnál azt süttetett az ember amit csak megkívánt, bacont vagy tojást -tükröt, rántottát, omlettet, paradicsomot és paprikát, palacsintát és még számtalan finomságot. Aztán ha ez még mind kevés lenne, az egészet lefojthatta egy jó nagy habos kapucsínóval vagy friss gyümölccsel. (fotók kicsit később mert a memória kártya a fotó laborban van).

Szóval komótosan megreggeliztünk (persze nem túl sokat, mert az egész napra befolyásolja az ember hangulatát ha már érkezéskor elcsapja a gyomrát) aztán arra gondoltunk, szép napos az idő, semmi dolgunk viszont égünk már a vágytól, hogy felfedezzük a szigetet. A közeli autóbérlő irodában ültünk amikor Párom mobilja megcsörrent - Apa volt az. De mivel éppen a papírokat töltöttük én vettem fel. Pár szóban elmeséltem az elmúlt pár nap eseményeit. Majd mondta hogy ajdam a Férjem :) mert vele szeretne beszéni. Én persze értetlenül álltam, hogy mi lehet az amit nekem nem lehet elmondani? Mindegy, átadtam a telefont (miközben Párom kérdőjelekkel az arcán, szemöldökfelhúzva érdeklődött mit is akar tőle az Apósa) semmit, fel akarta köszönteni születésnapja alkalmából :))) Nekem is akkor esett le az egész meg persze neki is. Az autóbérlős pasi azonnal tudta miről van szó, pedig egy szót sem beszélt magyarul. Csak rámutatott az útlevélben szereplő dátumra - miközben épp telefonon felköszöntötték, nna én akkor fehéredtem el... te jóóó éééég, kiment a fejemből a születésnap.

Persze az egész napos csodatúra után a szálloda éttermében egy csodás asztal, gyertyafény (csak nekünk) pezsgő, spanyol nyelvű énekszó a pincérektől, és persze torta volt a meglepi. Ezzel volt teljes a nap, és feledhetetlen emlék a születésnap.

A buli után nem sok időnk maradt az összepakolásra. Mivel az esküvő ugyebár szombaton volt, és persze vasárnap hajnalban lett vége, aztán egy kicsit (vagy éppen nem kicsit) kidőltünk, gyakorlatilag volt egy fél esténk hogy a bőröndökbe rakjuk az utazáshoz szükséges dolgokat. Barokkos túlzással de gyorsan végeztünk/tem. Mivel párom inkább a nappali kanapéján feküdve asszisztált a rakodáshoz :)) Két hétre utaztunk Mallorca szigetére. A furcsaság, hogy a magyarországi utazási irodákban a last minite utak egy hónappal előre foglalást jelentenek. És mivel még nincs nyaralási szezon az utak 96%-ban 1 hetesek. Nna, ezt jól kikerültük, mert pénteken lett lefoglalva és kifizetve az út, szombat lagzi, vasárnap pakolás, hétfőn indulás Bécsből. Az osztrák utazási irodánál bezzeg nem volt gond, hogy két nappal később már elutazhassunk, és hogy két hétre szeretnénk menni.

Hétfőn kora délelőtt indultunk Bécsbe, a híresztelésekkel ellentétben minden simán és gördülékenyen ment. Nem volt vírus ellenőrzés, hőkamerás átnézés, és időhúzás sem. Volt ugyan másfél óránk a gép felszállása előtt de gyorsan elrepült, végignéztük a tranzit üzleteit, ittunk egy finom kapucsínót és már be is kellett check-okni. Az út zökkenőmentes és kényelmes volt, mindössze 2 óra és finom szendvics is volt, persze én mivel nem ehetek lisztet két almás-banános bébipapit kaptam :))) mert hogy az glutenfree - szóval mókás volt. Lestek rám az utasok, hogy én miért nem a sajtos-sonkás és tonhalas szendvicset kapom.

A mallorcai reptér óriási, mozgó járdák vannak, hogy ne fáradjon el az ember mire a csomagokhoz ér. A gépünk az utolsó állások egyikére érkezett be (asszem a 168-asra) és kb. 15 percet sétáltunk a reptér egyik oldaláról a másikig, hogy megkapjuk a bőröndöket.

A reptérről egy Mercedes Vito repített minket a szállodába (a szálloda saját minibusza) Bejelentkeztünk a szállodában és innentől kezdve gyakorlatilag felgyorsultak az események. A szálloda 5* volt és én még sehol máshol nem tapasztaltam ilyen figyelmet, ilyen igényes kialakítást, berendezést és ilyen profi személyzetet. Mindenki kedves és mosolyog és lesik minden kívánságodat. A szobában gyümölcskosár és két üveg bor várta az ifjú házasokat :)))) kedves figyelmesség a részükről. Az ajtón Just Married matrica és lufi a kilincsen.  Az izgalmas kaladok, történések és sztorik persze csak ezután következtek...

És persze itt van a csodás gyűrűpárna is amit ÉVItől kaptam és ezennel még egyszer, sokadjára szeretném megköszönni neki a ténykedést vele, meg persze a kézzel vert csipkét!!! Annamaritól - csodás lett és többen elirigyelték tőlem az esküvőn, és szóbeli ígéretet kellett tennem, hogy ha Ők is a nagy nap előtt állnak majd, varrok nekik is egyet-egyet. És ezennel szeretném megköszönni a kedves Családtagoknak, Rokonoknak, Barátnőknek és Barátoknak, valamint a Tamás Tanya teljes személyzetének és persze a Malibu-mmm zenekarnak hogy mint azt szokás volt mondani jelenlétükkel emelték a nap fényét - csodásan éreztük magunkat (és jó hallani a vendégektől, hogy Ők is) és persze mindenki megkapja majd a saját maga adag előhívott képeit és egy válogatás cd-t amin a legjobb képek vannak rajta. És akkor egy kis gyűrűpárna részlet, szülőkkel, egy kis naplementés búzatábla "giccs" és a végén a kedvenc buborékaimmal, no meg persze a férjemmel :)))))))) (csak zárójelesen Évinek, hogy amint megtalálom azt a dobozt amibe pakoltuk a barátoktól kapott ajándékokat, mint keményítő, papucs, sordófa, ifjúpár figurás wc papír, kalapács, zacskós leves, terhességi teszt, szájkosár, póráz, stb. stb. stb. csupa fontos dolog - mert ugyanis ebben a hatalmas csodás bordó (IKEA) dobozba sikerült elmenekítenem a gyűrűpárnát - szóval teljes valójában is fotózom mert gyönyörű kézzel gyöngyözött egy darab lett)

Akkor most három hetet visszaugrok :)) persze egyenlőre még a két hét nászút utáni mosás kellős közepén vagyok, és majd időrendben arról is mesélek, meg persze jönnek az esküvői fotók is ha végre lesz tiz szabad percem lebutítani őket mert a fotósunki profi munkát végzett és akár óriásplakátot is lehetne nyomtatni a képeinkből :)) erre azért nem készülünk, meg most jelenleg még cseresznyét kell elraknom, amit délután szedtem Apánál... de hogy ne kapkodjak csak sorjában.... először is vissza az esküvőhöz... még egy-két nap türelmet és gőzerővel itt vagyok :)

Nos, már tényleg csak napok vannak hátra a Nagy napig :))) ami azért egyrészről nagyon felvidít másrészről meg sok aggodalommal tölt el. Sebaj, a legtöbb dolog meg van szervezve és rendelve, ami lemarad az meg nem fog hiányozni - vagy megoldódik magától. Azt még nem tudom pontosan, hogy mikor is jövök bármilyen bejegyzéssel vagy képpel, mert az esküvő után 2 hét nászút következik - és még azt sem tudom hova, hát ilyen egy jó meglepetés...

Szóval minenkinek kellemes kreatív alkotást, napsütéses heteket kívánok!

Végre vége a napokig tartó net nélküliségnek. Persze nem sokat változtatott a napok menetén, max sokkal inkább idegeskedés fog el, ha az esküvőre gondolok. Mert hogy munka és net nélkül az embernek egyszer csak lesz egy csomón ideje amit gondolkodásra fordít, vagy éppen tervezgetésre. Nna, mindegy, szóval minden kész és a nagy rohánásban elfelejtett mennyasszonyi csokrot is sikerült végre ma megrendelnem. Még jó hogy Anyák napja van (Drága Anya, és Nagyi! Ugyan csak lélekben vagytok velem... azért nagyon boldog Anyáknapját!) és szerencsére minden virágos nyitva van. A temetőbe menet jutott eszembe a virágról, hogy bizony nekem még nincs megrendelve a sajátom... feladat teljesítve.

Sőt a készülődésbe még egy kis plusz dekor is jutott... mi más mécsesek :))))

Sokat gondolkodtam azon mit is kezdhetnék az általam vásárolt és kapott, de már elolvasott újságokkal, színes magazinokkal (Nők Lapja, National Geographic, Otthon, Elixír magazin, Joy, Wellness, Lakáskultúra, stb.) azon kívül, hogy a szelektív hulladékgyűjtő papír részlegébe dobom őket.

Aztán eszembe jutott, hogy biztosan akadnának olyanok akik szivesen olvasnák újra a cikkeket, lapozgatnák a színes oldalakat, fejthetnék a ki nem töltött keresztrejtvényeket. Aztán a gondolatokat tett követte, az internet a barátom :))) felkiáltással beütöttem a gugliba az idősek otthona szót. Több oldalt is feldobott, de én egy olyat szerettem volna ami vagy a munkahelyemhez vagy a lakáshoz van közel. Igy egyszerű eljuttatnom ezeket a lapokat. A másik ok, hogy miért az idősek otthonát választottam - sajnos apai nagyszüleim még születésemkor meghaltak (nagymamám szinte közvetlen előtte, nagypapám kicsit utána) ezért őket nem ismerhettem, az anyai Nagymamámat pedig két éve vesztettem el... :(( szóval nekem jelenleg fizikai értelemben nincs Nagyim. Ezért "örökbe fogadok" egy egész otthonra valónyit. :)) Választásom a Vázsonyi Vilmos Idősek Otthonára esett, mert a munkahelyemtől kb. 5 troli megállónyira van, gyorsan és egyszerűen megközelíthető, és kényelmes, főleg ha az ember egy nagy szatyor újsággal van.

Már írtam is egy újságfelajánló mélt az intézmény vezetőjének Görög Tibornének, és köszönettel visszajelzett, hogy elfogadják ezeket a magazinokat.

Kérnék minden kedves olvasómat, hogy gyűjtsétek ti is az újságokat, magazinokat, kidobásra ítélt - de másoknak még szórakoztatást nyújtó lapokat, és szerezzünk örömet velük az időseknek. KÉREM, HOGY AKI TEHETI TEGYE KI KI A BLOGJÁBA EZT A FELHIVÁST,  MAXIMUM NEM EGY HANEM TÖBB IDŐSEK OTTHONÁT IS ELLÁTUNK MAGAZINOKKAL. Azt is vállalom, hogy egy hónapban egyszer, egyeztetett helyen egy jó beszélgetés és egy nagy kapucsínó mellett átveszem tőletek az újságokat és elviszem őket. Ha mindenki csak 2-3 db-ot hozna az már tökéletes lenne, és az sem baj, ha valamelyikből esetleg több példány jön össze. Férfiemberek megunt autós vagy motoros újságjait is szivesen begyűjteném :))))

Nina blogja két éves lett és ajándékozós játékkal kedveskedett a látogatóknak. A feladat nem más mint megmutatni a saját ollókat és esetleges ollóőröket. Én véletlenül kerültem Nina oldalára és az ott látottak alapján határoztam el, hogy ugyan ollóőröm nincs de feltétlenül szeretnék egyet magamnak. Talán a szerencse nekem kedvez és egy ollót is kapok hozzá :))) persze ha nem, az sem baj, mert igazán kedvet kaptam egy kis hímzéshez. Mindenkinek javaslok egy jó nagy böngészést Ninánál mert csodás ollóőrökkel és ötletekkel találkozhattok.

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. Róheim Géza történeti és interetnikus összefüggésében vizsgálta a Szent György-napi szokásokat és hiedelmeket. Kutatásai szerint Kelet- és Nyugat-Európa folklórjában vízválasztó, hogy a tavaszi évkezdő szokások Szent György-naphoz vagy május elsejéhez kötődnek-e. Németország keleti részén, a szláv nyelvterületen és Magyarországon ez a határnap Szent György napja. Az ókori Rómában Paliliát ünnepelték, mely pásztorünnep volt. E hagyomány továbbélése mutatható ki a hazai állattartás szokásaiban is (Róheim 1925: 263–280).

Az állatok Szent György-napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött, mellyel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát igyekeztek biztosítani. Gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén stb. hajtották át. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. Medvesalján a gazdák csipkegallyat vágtak, és az ólajtóba keresztbe fektetett gallyon át hajtották ki az állatokat, hogy a boszorkány meg ne rontsa őket. A legelőre menet pedig ezzel a gallyal ütögették, hogy sok tejet adjanak. A csipkevesszőből azután ugyancsak mágikus célzattal, például Hidegkúton szárat faragtak a vajköpülőhöz (Kotics 1986: 90–91). Az Ipoly menti falvakban az aprószentek-napi vesszővel hajtották ki az állatokat. Füstöléssel is igyekeztek távol tartani a rontást. A medvesalji Almágyon a gazda a karácsonyi morzsával füstölte állatait, hogy a rontó hatalmak ne vigyék el a hasznukat. A Hortobágy vidékén a gulyások, csikósok, juhászok füstölték meg a jószágot, mert úgy vélték, hogy akkor nem bitangol el, és elháríthatják róla a rontást. Az Ipoly menti palócok az istálló védelmére zöld gallyat tűztek az ajtajára, fokhagymafüzért helyeztek rá, és füstöltek.

Hagyományosan Szent György napjához kapcsolódó jellegzetes pásztorszokás Kalotaszegen az ún. tejbemérés. Ilyenkor állapítják meg, hogy a gazdák a nyár folyamán lemért tejmennyiségnek megfelelően milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. A tejbeméréshez termékenységre utaló vagy serkentő mozzanatok kapcsolódnak, például a lányok, a juhászok és a juhok vízzel való leöntése. Mérán a legnagyobb ünnepnek tartották: „Még a lakodalomnál is nagyobb, mert lakodalomkor nem minden családtag jelenik meg, csak a szülők s a nagyobb gyerekek. Itt a legöregebbektől a legfiatalabbig mindenki jelen van” (Vasas–Salamon 1986: 149). Evés-ivás, táncmulatság zárta a napot. {7-146.} A pásztorok, béresek szegődtetésének ideje volt Szent György-nap, mely a következő Szent Györgyig vagy Szent Mihályig volt érvényben. A pásztorok megajándékozásának egyik alkalma is volt. Medvesalján a csordás előző nap végigjárta a falut. Azoktól a gazdáktól, akiknek az állatait őrizte, tojást és szalonnát kapott, és megkínálták borral, pálinkával.

Szent György napját a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes megnyilvánulása ennek a hitnek a harmatszedés – különféle mágikus célzattal. Harmatot szedtek a tejhaszon érdekében. Zagyvarékason vászonabroszt vagy a kötényüket húzgálták a harmatban, miközben mondogatták: „Mind szedem…”, vagy „Vaját viszem, tejét nem, vaját viszem, tejét nem”. Közben egy marék füvet is szedtek. Ezt a tehén elé tették. A harmatos ruhadarabot pedig a tejesfazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen (Pócs 1964: 156). A Mura-vidéken harmatszedés közben ezt mondogatták: „Viszek is hagyok is”, vagyis nem viszik el az egész hasznot, hagynak másnak is (Penavin 1988: 87). A harmatszedéssel tehát nemcsak a tejhaszon elvitelét vélték, hanem a termőföldét is. Az Ormánságból való leírás szerint: „Akinek gyenge vetése van, az Szent György napján éjfélkor menjen ki a mezőre egy lepedővel és ahol szép vetést talál, azon húzza végig maga után a lepedőt, rá a saját vetésére, hogy a harmatot rávigye, akkor szép lesz a gabonája” (Zentai T. 1983: 154). Az e nap hajnalán lepedővel szedett harmatból a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér. E sokfelé ismert hiedelem mellett van olyan század eleji leírás Borsod megyéből, mely szerint a harmattal pogácsát készítettek, amit megszárítva, megsózva adtak a tehénnek, hogy jól tejeljen.

Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok rontásától. Az Ormánságban úgy tartották, hogy akinek a kapufélfáját ezen az éjszakán a boszorkányok megfaragták, annak ezzel elvitték a tejhasznát. Közismert hiedelem, hogy a boszorkányok különböző tárgyakból (pl. kútágas, lepedő, kötény) tejet tudnak fejni. A boszorkányok rontása ellen védekeztek a már említett zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával, a tejesköcsögök gyógyfüvekkel (pl. úrnapi füvek) való kimosásával.

Szent György napját a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincs keresésére, melyről úgy hitték, hogy minden hetedik évben Szent György-napkor lángot vet. A kincskereséssel kapcsolatban a következő berettyóújfalusi élményelbeszélést idézzük:

„A Leszkai kocsissal is kimentek Szentgyörgy iccakáján oda, ahol lángot láttak. Csak úgy bömböltek a bikák. Három bömbölés hallatszott. Arra tartotta balkézzel a kefét az egyik, amerről a bömbölést hallotta (látni nem lehetett, csak hallani) a másik addig kiásta a pinzt. Ott ment el egy hosszúszakállú ősz, öreg ember s azt mondta: jól tették, hogy kiásták, nem kell tovább őrizze… s eltünt. Isten födgyinek hijják aszt a hejet: kincses hej a” (Sándor M. 1976: 206).

Az egész magyar nyelvterületen elterjedt hiedelem él a Szent György-nap előtt fogott gyíkkal és kígyóval kapcsolatosan. Nagykőrösön a Szent György-nap előtt fogott gyíkot a torokgyík megelőzésére tartották alkalmasnak. A gyík torkánál háromszor végighúzták gyűrűsujjukat, majd megkenték a saját torkukat háromszor. Medvesalji falvakban azt hiszik, hogy amelyik kézzel megfogták a gyíkot, azzal gyógyítani lehet. A jászdózsaiak szerint a Szent György-nap előtt fogott kígyóval tudást lehet szerezni. A moldvai magyarok úgy hiszik, hogy aki Szent György előtt kígyót üt meg, annak nagy lesz az ereje, de ha a kígyó elmegy, akkor elviszi az illető erejét.

Ugyancsak a magyar nyelvterületen általánosan elterjedt hiedelem él a Szent György-nap előtti mennydörgéssel kapcsolatosan. Turán azt tartották, hogy ha Szent György-nap {7-147.} előtt megdördül az ég, bő áldás lesz. Ahonnan hallatszik, abból az irányból várható egész esztendőben az eső. Jászdózsán a mennydörgés, akárcsak az aznapi eső, bő termést jelent.

Időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódnak a Szent György napja körüli időszakhoz. Úgy vélik például a bukovinai magyarok, az Ipoly menti falvak lakói is, hogy ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. A Szent György-nap előtt megszólaló béka a medvesalji falvakban esőtlen nyarat jelez. A békát gyógyításra is használták ezen a vidéken. Kiszárított békával és ráolvasással szemölcsöt gyógyítottak.

A Gyimes-völgyi magyarok szerint, aki Szent György-nap előtt megfürdik a szabadban, az egész évben nem lesz rühes.

Az ágynemű szellőztetését tiltották ezen a napon különböző okokra hivatkozva, például a Gyimes-völgyi magyarok szerint sok égzengés lenne, a berettyóújfalusiak a jószág pusztulásától féltek.

Szent György napját általában a kukorica, bab, uborka vetésére tartották alkalmas időpontnak. Jó előjelnek tartották a termésre, ha a varjú nem látszott ki a búzából.

SÁRKÁNYÖLŐ SZENT GYÖRGY

Egy előkelő kappadókiai családból származott. Diocletianus császár alatt hadiszolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról és a császár ellen fordult. Emiatt börtönbe vettették és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték.

A legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért szép páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúnak szokás ábrázolni. A leghíresebb Szent György szobor Prágában van, másolatai pedig Kolozsváron, Budapesten és Szegeden.

Gyakran ábrázolják címereken, de megjelenik pénzérméken is (az orosz rubel váltópénzén, a kopejkán). Több ország zászlaján is látható a Szent György-kereszt, például Anglia.

Forrás: Internet, Magyar Néprajz III, Folklór, Népszokás - Néphit

A Föld napja (április 22.) célja, hogy különféle akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Magyarországon 1990- óta rendezik meg.

Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 1970. április 22-én mozgalmat indított el a Föld védelmében. (Azóta az alternatív energiaforrások világhírű kutatója és szakértője lett.) Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne.

A Föld napja mozgalom egyik jelmondata: „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”

1989-ben Kaliforniában a Föld Napja Nemzetközi Hírközpont megalakulása a következő jelentős esemény, ettől kezdve havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját az egész világon. Több mint 125 ország polgárai, civil szervezetei kapcsolódtak be a programba.

A Föld Napja Alapítvány

Az alapítvány oldalán számtalan információt találunk, játékokról, programokról, zöld dolgokról, környezeti hírekről kishazánkból és szerte a nagyvilágból. Mit tehetsz Te? online teszttel, az éghajlatváltozást közérthetően és szakszerűen bemutató A világ helyzete 2009 című könyv Föld napi megjelentetésével, és a könyvünnepeket a Föld napjához és a környezetvédelemhez kötő Olvass és cselekedj! mozgalommal ösztönzi cselekvésre a Föld napját ünneplőket.

Marha jó!

2009.02.21. 17:58 Before

Nagy jártamban keltemben, belebotlottam egy csúcs szuper oldalba Meika apró kincsesládájába, ahol csodás tárgyak leírását és sablonját nézhetjük meg, tölthetjük le. Vannak táskák, gyerkőcöknek való játékok, ruhácskák bébiknek és sok más. Tényleg egy kincsesláda a hölgy blogja mert akkora a választék hogy csak győzze az ember megnyitni, olvasni és menteni a sok hasznos apróságot.

Jó böngészést! 

Úgy néz ki az esküvői előkészületek is jól haladnak. Megvan a végleges lista, lefoglalva az étterem, megbeszélve az anyakönyvvezető és a tisztelendő atya, megvan a ruhám, fátylam, cipőm - menyecske is :) megrendeltem a dekor nagy részét egy szuper kis webáruházból megvan a lakodalmi menű, sütemények, torta, a kerti fáklyák, a vőfély, a fotós, a zenekar. Továbbá pontot tehettem végre a köszönő ajándékok "címkére" is, beszéltem a virágossal - csokor és asztalvirágok ügyében, sminkes, fodrász is pipa, vendéglista kinyomtatásra vár az ültetőkártyákhoz, asztalkártyák szintén, asztalvers szintén.....

ami még hiányzik

Párom öltönye, bevonuló zene, a két szertartás közötti zene, gyűrűpárna - emiatt nem izgulok, Évi biztosan jól halad vele :))) kellene süttetnem egy kör alakú fonott kalácsot - egy játkhoz lesz,

szerencsére elkésve nem vagyok/unk...még 24 nap van hátra :))) ami persze most még soknak tűnik, de gyorsan elillant az elmúlt 3,5 hónap...

Ugyan még nem kaptam visszajelzést Martimeztől, hogy megérkeztem hozzá, én mégis felteszem - mert ahogy látom már mindenki feltette a saját magáról készített varrott, hímzett, festett, alkotásokat. Ildi a 10-ei határidőt adta, de úgy látszik a Postán is Húsvét volt.

Ez a kép a saját festésű anyagaimból készült, és éppen kacsintani próbáltam rajta - mármint a tervek szerint, de aztán a varrógépem szerint nem annyira :))) Nagy rajztehetségem ugyan nincs, de a hajammal kifejezetten elégedett vagyok, bár nem tudom mit szólnak a Kedvesem, ha hasonló színvilágban állítanék haza egyik este...

Szóval először valami nem realisztikusat szerettem volna, ahogy Ildi kérte, de mivel nem jött semmi jó ötlet, maradtam a reális ábrázolásnál - irreális színekben. Aztán gondoltam nem ártana megtűzni, mert egy igazi foltmunka nem az tűzés nélkük. Bele is fogtam, mindkét sarokba kanyarintottam némi virágocskát, de aztán már ezt is soknak találtam és gyorsan be is fejeztem, mielőtt teljesen elrontottam volna. Elég sokat vesződtem ugyanis azzal a bizonyos hajzuhataggal, ami persze megérte - de összességében egy kicsit eltúlzott színű giccsparádé lett belőle. Azt hiszem ez az EGY önarckép készült rólam összesíve, egyben az első és egyben az utolsó is. Talán ha lesz majd kedvem kalandozni magam megvalósításán - textilbe varrtan, akkor visszatérek majd a témához, addig bőszen pihentetem...

Tavaszi játék, most nem nálam, hanem az Óperenciás tengeren is túl, ahol a kis kurta farkú malacok mind-mind kereszteszemest varrnak. A hozzávalókat meg a FOLTVARÁZS webáruházból rendelik meg hozzá. Naszóval - csudaklassz ajándékokat lehet nyerni a honalpon, és nem csak keresztszemezők szemezgethetnek, hanem bárki akinek a kreatív kézműves alkotásokhoz kedve van. Itt egy kép is hogy minnél többen kedvet kapjatok