KREATIV

Vagy itt van ez a variáció... Igaz, hogy már elmúlt Valentin nap, de miért csak ezen az egy napon mondjuk a párunknak, hogy szeretjük. Vagy készíthetünk foltvarró barátnőknek egyet, amiben nem a love szó szerepel, hanem "jóbarát" vagy akár "foltbarát".  A variációk tényleg végtelenek, úgy színvilágilag (elfekvő gombkészlettől függően) formailag, és méretileg.

Először csak néhány 10-20 gombom volt. Aztán volt egy időszakom amikor egy nagyon olcsó turkálóban (kabát pl 200-300 forint! nem viccelek) azért vettem meg ingeket, kabátokat - nyár közepén - mert csodás gombok voltak rajtuk. Azokat amik még felhasználhatóak voltak valamire (pl. csíkokra vágra horgolt lábtörlő, cicafekhely) azokat felhasználtam, amik annyira kimentek már a divatból, hogy vissza sem jöttek, vagy csak hupilila színűek voltak, azokról levágtam a gombokat (esetleg csatokat) és mentek a rongyok közé. Majd vaterán vásároltam színes gombokat és meskán, kézműves vásárokon is gyarapodott a gyűjtemény. Jelen pillanatban két 5 literes befőttes üveg van tele... és nem nagyon használom őket.

De most! Itt a remek ötlet, bármilyen alakzatot kirakhatunk a gombokból, de kézenfekvő, hogy egy fa - és levelei legyenek belőlük:

És még másik két ország is a 25 éves fennállását ünnepli. Ezzel kapcsolatban a három foltvarró céh Belgium, Svájc és Magyarország egy foltvarró projektet hirdetett. Amiben 20-20-20 foltvarró összeállít egy anyagcsomagot és elcseréli ezeket egy másik országból érkező csomaggal. Tehát a három ország 20 embere kapott anyagokból dolgozik. Azokat fel kell használni egy 30x50 álló tájolású képhez. A téma kötetlen, bárki, bármit alkothat ami csak eszébe jut a 25 éves évfordulóról...

Mivel március 16 a határidő egy kicsit belehúztam, nem akartam az utolsó másodpercre hagyni. Májusban Svájc, augusztusban Birmingham (Nemzetközi Quilt Fesztivál!! - nagy szó!!), október Belgium és novemberben Magyarországon fogják bemutatni a quilteket. Nem tudom, hogy már közzé tehetem-e a kész munkát, de mindenesetre egy pici részletet mutatok. 

Fotómontázs sorozatot indítok, melyben olyan dolgok lesznek amik inspirálnak, amiket szeretek, amiket nagyon szeretek, amit ajánlok, ami jobb kedvre derít, ami mindenkinek tetszik... Legyen szó varrásról, kreatív alkotásokról, gyerekjátékról, képekről, bútorokról, ételekről, desszertekről vagy akár... 

Nagyon szeretem a muffinokat (főleg a mákosat-diósat-banános változatokat) de már lassan kezd elegem lenni a muffin sütésből. KicsiLau meg állandóan ezzel nyúz. Kompromisszumos megoldást kerestünk, és végül azt találtuk ki, hogy készítek neki játék muffinokat amiket a gyerek konyhában annyiszor süt meg ahányszor csak szeretne. 

A muffinok az újrahasznosítás jegyében születtek - műanyag kupak, maradék barkácsfilc, némi színes textil és szatén szalagok, gyöngyök - vagy bármilyen dekorációs maradék. Azért készültek félig befejezett darabok is, hogy játék közben KicsiLau is úgy készíthesse őket, mintha tényleg megsütné, elkészítené.

A filcből kivágtam egy kört és egy vékony szalag darabot, ez került ragasztó pisztollyal a kupakok köré. Aztán kivágtam a színes textilből egy kört és a szélén körbeöltve kitömtem és gombócot készítettem belőle, majd ragasztó pisztoly segítségével a kupak belsejébe tettem. A szaténszalagok ráncolása felvarrása és gyöngyök következtek... máris kaptam néhányat a kávémhoz, amit KicsiLau "sütött" :)

El is felejtettem megmutatni a muffinokat, amiket KicsiLau ovis ünneplésére vittünk. Az alap tésztát három ízben variáltam. Az első kókuszos-csoki darabkás, a második csokoládés (a tésztája) banánnal, és kekszes-meggyes változatban. Egy receptet használtam és 5-5-5 dkg-ot mindegyikből kicseréltem. Kókuszra, darált kekszre, kakaóporra és darált kekszre. A csoki darabkák, meggy, és banán karikák belülre és némelyiknek a tetejére is kerültek. Egy félkész állapotú kép, és egy végső fázis. Rózsaszín marcipánból szíveket formáztam, és mindegyikre 4 szám került olvasztott csokiból - esküszöm többet nem csinálom, annyiszor égettem meg a kezem a forró csokival - veszek majd dekortollat doktorötkertől. 

És a recept 12 darabhoz:

25 dkg liszt (+5 dkg ízesítés, pl. kókuszreszelék, darált keksz, stb.) 2 tojás, 10 dkg puha vaj, 5 dkg csokoládé, 2 dl kókusztej, vagy sima tej, 1 csomag sütőpor, 1 csipet só, 10 dkg barnacukor (én csak 6-ot tettem bele) és a közepébe valami finomság. Pl. raffello, gyümölcs darabka.

180 fokra előmelegítjük a sütőt. A formába tesszük a papír kapszlikat. A sütőport, sót, kókuszreszeléket elvegyítjük az átszitált liszttel. A tejben felolvasztjuk a csokoládét majd kihűtjük. Kézi mixerrel habosra keverjük a cukrot a vajjal. Egyesével hozzáadjuk a tojásokat és a csokoládés tejet. Egyenletesen a lisztes keverékbe forgatjuk. A tésztát a formákba rakjuk (de csak félig!) ilyenkor teszünk bele egy-egy finomságot (gyümölcs, édesség, mandula, stb.) és ráteszünk még egy kis tésztát. A tetejét is díszíthetjük, forró sütőben 20 perc alatt készre sütjük. Ne süljön túl, akkor kiszárad a sütemény "fullasztós" lesz.

Az elmúlt nap képei: szezám magos formakenyér (őzgerincet béleltem sütőpapírral és abban sütöttem) sima fehér kenyér és teljes kiőrlésű szezám magos.

KicsiLau a hétvégén ünnepelte 4. születésnapját. Volt nyuszis torta - Izáéktól (mert most minden a nyuszikról szól - imádja őket) és kapott csodás ajándékokat is. Tőlünk robotgépet, Zsuzsi Mamótól a kávéfőzőt, nyuszikat a Sylvanian házikóba, egy ikeás játék nyuszit, és hogy Roni se fakadjon sírva egy közös búgócsigát is. Sikerült beszerezni egy hosszú ujjú felsőt is, ami szintén nyuszis :)

Feldíszítettük a lépcső korlátot is, lufikkal és színes papír girlandokkal. Előszedtünk néhány szilveszteri papír szerpentint is, mert KicsiLau imádja ahogy kunkorodik. A nyuszis tortához pedig igazi "nyuszi pofit" vágott.

Vasárnap pedig együtt sütöttünk sok-sok muffint a mai óvodai ünneplésre is. :)

Isten éltessen kis drágám!!

Na nem a boltiról beszélek, mert az tele van térfogat növelővel, puffasztóval, szerkezet javítóval, meg mindenféle "csodákkal" amitől igazán élvezhetetlenné válik. Már a Lipótiból sem hozok semmit, mert ők is lejjebb adták a minőséget... hát igen, már megy a bolt.

Szóval hetek óta saját kenyeret sütök, de most teljesen beújítottam. Vettem teljes kiőrlésű alakor lisztet. Ez egy ős búza fajta, egyszemű búzának is hívják, sokkal ellenállóbb a fertőzések és gabona betegségekkel szemben mint az agyon nemesített, bő termésű silány minőségű társai. Nem volt egyszerű beszerezni, de az egyik biobolt webáruházában sikerült megtalálnom. Megrendeltem, és már sütöttem is belőle kenyeret.

Egyenlőre csak fele-fele arányban fehér kenyér (BL80) liszttel, öregtésztás módszerrel. Rengeteg recept van fent neten, sőt kenyérsütős könyvem is van. Kipróbáltam, burgonyásat, joghurtosat, meg teljes kiőrlésűt is - nem váltak be. 

DE, nem adtam fel és igazán ízletes, félbarna színű, adalékanyagoktól mentes kenyeret sikerült sütnöm. Nem is olyan extrém munka, inkább csak a kelesztési és újrakelesztési időkre kell odafigyelni.

Az öregtésztához előző nap kell fél kiló BL80 lisztet, 3 dl langyos vizet, a teáskanál sót, és 1 dkg friss élesztőt összegyúrni és kelesztőtálban másnap reggelig túlkeleszteni. Utána hűtőben pár napig eláll. Ezt kell hozzátenni a kenyértésztához.

Kenyér recept :25 dkg lisztet feleztem meg BL80 és alakor lisztre, ehhez jön hozzá 10 dkg öregtészta, 0,5 dkg friss élesztő, 1 teáskanál só, 1 evőkanál olaj. Összegyúrom a kelesztőtálban és fél órát pihentetem. Utána átgyúrom, cipóvá formázom és egy sütőpapírral bélelt jénaiban további 1 órát kelesztem. Éles késsel 3 bevágást csináltam. Előmelegítem a sütőt 230-240 fokra, a jénai tetejébe vizet spriccelek, kicsit a kenyérre is és mehet a sütőbe 55 percre. Rácson hűtöm ki. Fél kilós kenyér lesz belőle. (Az eredeti receptet feleztem meg!! Nálunk nem fogy el egy teljes kenyér és frissen mégiscsak jobb :) így többször sütök, a lakásban terjengő friss kenyér illatról meg már nem is beszélek...)

Képekben: dagasztás-gyúrás közben, kelesztés jénaiban, megsült állapot

Nagyon megtetszett ez a minta, és megvarrni sem bonyolult... :))) van többféle varrási metódus. Én gyors technikával szeretném majd megvarrni, amikor két négyzetet kell összevarrni a külső oldalon körbe (színt színre) és aztán átlósan szétvágni 4 darabra. Készen is van 4 átlósan más színű négyzet amiből összeáll a chevron. Ihletadónak néhány kép, aztán hamarosan jön a saját is....

A gyerekszoba egyik sarkában áll  KicsiLau ágya és mellette egy IKEA - LAIVA szekrény, meg egy LACK asztal. KicsiLau imád mindent odazsúfolni, hogy a testvére még csak véletlenül se érjen el semmilyen játékot. Én viszont megelégeltem, hogy folyton lepotyognak a játékok: 1. mert annyi van, 2. mert kicsi már a polc. Ezért amikor éppen oviban volt, elugrottunk az IKEA-ba és vettünk egy újabb polcot. Az első kép nagyon csalós (mert a falrész  2,95 m az ajtóig) elég torz lett a fotó :(

Azt össze szereltem, de a polcokat máshová fúrtam, hogy elférjen a műanyag konyhácska és a DVD hegyeknek is legyen hely. Nem volt egyszerű menet, de sikerült! TADADAAAA!  Íme két kép az előtte és az utána állapot. (pszt, azt persze nem említettem KicsiLaunak, hogy a játékok egy része - jó nagy része - a padlásra költözött papírdobozokba rakva) Most szépen elfér az összes puzzle, a DVD-k, a mosógép, pénztárgép, mikro, kávéfőző- hmmmm micsoda kapucsínókat szoktam kapni - hűtő, a konyha közelében :)) ahogyan imádja a kis Drágám. Hamarosan itt a 4. születésnapja és ez már olyan félig-meddig előkészület is - hogy a születésnapi ajándék is odaférjen. (( egy robotgépet kap, mert a kis barátjánál Olivérnél folyton azt nyúzza és a Sylvanian nyusziházba kap nyuszi családot és bébi nyuszit. :))

Még mindig süti, keksz, finomság. Az idei karácsonyi ajándékok között most nagy számban szerepelnek a leírt finomságok. Ilyen finomságokat kap a gyerekorvosunk Györgyi néni, az asszisztense Évi (mindig olyan kedvesek, segítőkészek, emberiek a mai rohanó, emberi kapcsolatoktól szinte mentes világban) néhány üzleti partnerünk, az ügyvédünk, barátok, rokonok, családtagok. Ezt a rusztikus levendulás kekszet idén is több adagban sütöttem. Attól rusztikus, hogy nem nyújtófával kell lapítani hanem kézzel, a levendulát pedig le lehet cserélni másra ízléstől függően, de szerintem igazán különleges az íze és az illata is. Nem kell bele sok, ezért nincs az az érzésünk, hogy illatosított műanyag ízvilágú kekszet eszünk. A recept is egyszerű, nem igényel nagy gyakorlatot, ezért kezdő sütők is belevághatnak.

Rusztikus levendulás keksz

300 g liszt

200 g hideg vaj

150 g porcukor

1 tojás

2 evőkanál vaníliakivonat

1 púpozott evőkanál levendulavirág

½ kávéskanál só

A hozzávalókat gyorsan összegyúrjuk, majd egy órán át hűtőben pihentetjük. Lisztezett munkafelületen kétfelé osztjuk a tésztát, és két hengert formázunk. Éles késsel vagy cérna segítségével felszeleteljük a tésztahengereket úgy, hogy egyenként fél cm vastagságú korongokat kapjunk. Az ujjunkkal kicsit lenyomkodjuk, ettől lesz rusztikus. Sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztatjuk a kekszeket és 180 fokra melegített sütőben 8-10 perc alatt megsütjük. Ne süssük túl, mert megéghet a felszínen lévő levendula, éppen csak megszárítjuk a kekszeket.

Én kifejezetten szeretek képeslapot kapni. Tudom, hogy manapság amikor az internet világában már ingyenesen küldhetünk bárkinek a világon számtalan digitális változatot, kicsit "maradinak" - maradjunk inkább a hagyományt szerető változatnál - érezhetem magam. Nem zavar, én igenis szeretek képeslapot készíteni, írni, bélyeget ragasztani rá és Nagykarácsonyon keresztül küldeni a feladott lapokat. Advent 4 hetében 4 különböző pecséttel látják el az oda érkező leveleket, képeslapokat, küldeményeket, és továbbítják az eredeti címre. Volt egy év, amikor csak a pecsétek miatt mind a négy héten küldtem egy-egy levelet - saját magamnak. :) Igaz, hogy ez a mulatság nincs ingyen, vagyis a képeslap, a bélyeg, a Nagykarácsonyon keresztül küldött felár, de nagyon megéri. Ezt egy virtuális képeslap sem tudja, sőt a lapok tapintása is kimarad.

Itt van néhány ötlet milyen képeslapokat készíthetünk a szeretteinknek vagy ültetőkártyaként a karácsonyi asztalra és itt van Urban-Eve blogja ahonnan le lehet tölteni képeslap alapokat, melyet fehér papírra nyomtatva a másik felére akár a gyerekek is rajzolhatnak. Vagy az újrafelhasználás jegyében, üres reggelizőpelyhes dobozra ragasztva, a másik natúr papír oldalból csodás scrapbook alkotások születhetnek.

Azt mondják a sikeres karácsony egyszerű dolgokban rejlik.

1. Mint például az ünnepre való rá hangolódás, amit már érdemes hetekkel előtte elkezdeni. Ezt nem lehet az utolsó pillanatra hagyni.

2. Aztán ott van a stresszmentes ajándékvásárlás - a legegyszerűbb, ha ésszerűen végiggondoljuk kinek mit szeretnénk. Amit csak lehet vásároljunk meg már most, a nagy véghajrá előtt. Segítségünkre lehetnek az internetes webáruházak is, sorban állás, tolakodás nélkül, kényelmesen vehetjük meg az ajándék könyveket, díszeket, kiegészítőket még akár a műfenyőnket is.

3. Időnyerő az előre megtervezett karácsonyi esti menü. Így a bevásárlásra az előkészületekre is jut idő, sőt a sütemények és köretek, saláták, esetleg halászlé egy részét már napokkal szenteste előtt elkészíthetjük - időt, energiát, türelmet spórolva magunknak a fehér abroszos estére.

4. Ne most kezdjünk diétázni, ilyenkor ugyanis teljesen lehetetlen. Persze azért figyeljünk oda, hogy miből mennyit eszünk és iszunk. Nem kell betegre zabálni magunkat (már elnézést a kifejezésért), hogy aztán a két ünnep között gyomorrontással feküdjünk.

5. A legfontosabb pedig, hogy próbáljunk lassítani. Lélekben. Mosolyogjunk sokat, figyeljünk a szeretteinkre, hagyjuk most a rohanást másra, forduljunk az elesettek felé, segítsünk nekik. Néha apróságok is megteszik, hogy fény gyúljon az Ő szívükbe is. Egy csomag szaloncukor, mézeskalács, pár szem narancs és mandarin, apró játékok igazi karácsonyi meglepetéssé tudnak avanzsálni.

Én például minden évben, amikor bevásárolok valamelyik multiban, a sorok közti bóklászásnál kinézek magamnak egy idős hölgyet, vagy urat. Aki egyedül vásárol és csak néhány apróság van a kosarában. A kasszánál mögé állok és amikor a kasszás hölgy zárná a tételek végét, mondom neki hogy ne tegye - én fizetem a hölgy dolgait. Általában úgy néznek rám mintha meghibbantam volna, és az esetek többségében a nénik és bácsik csak nyújtják a kis pénzüket a kasszás hölgynek, az meg mondja hogy már ki van fizetve. El szoktam nekik mondani, hogy ez az én karácsonyi ajándékom nekik (szaloncukrot is szoktam hozzá venni és azt is a kis bevásárlásukhoz teszem) tegyék el a pénzt. Meghatottan köszönik meg a figyelmes segítséget, ami nekik igazán sokat jelent. Volt aki percekig állt mellettem (miközben az én bevásárlásomat kasszázták) és el sem akarta hinni, hogy tényleg "megvendégeltem". Kérdezgette, hogy miért fizettem ki a vásárlást amikor nem is ismerjük egymást, azt sem tudom ki ő és mégis megtettem. Ilyenkor boldog karácsonyt szoktam kívánni és adok egy puszit. Nekem felemelő érzés, amikor látom az arcukon, a szemükben ,hogy milyen boldogok, hogy örülnek ennek a gesztusnak. Én így tudok segíteni, igaz nem mindenkin de minden évben néhány idős embernek. És erre buzdítalak TITEKET is. Nekünk néhány ezer forint, nekik a KARÁCSONY. Én idén is így teszek majd...

El is felejtettem megmutatni, hogy idén az adventi koszorúnk is mézeskalácsból készült. A receptből ki lehet hagyni a puffasztó anyagot és akkor egyáltalán nem deformálódik - mondjuk akkor nem is olyan finom. Ha nem bánjuk, hogy egy kicsit "elmásznak" a szélek és itt-ott egy kicsit púpos is lehet (főleg ha nem egyenletesre van kinyújtva) akkor igazi rusztikus adventi koszorút készíthetünk. Az ünnep elmúltával pedig akár meg is ehető. A mécseseket is a mézeskalács ízvilágához választottam, fahéj illatúak :) bár viszonylag gyorsan leégnek. De semmi gond, lehet másikat tenni akár minden héten. 

Az idén karácsonykor is főzőm a szokásos finomságokat. Lesz halászlé, húsleves, sültek, köretek saláták és lesz lazac is, a halászlevet már 2 nappal előtte megfőzőm, (a sütemények egy részét is: mézes, linzer) mivel lehetetlen egy nap alatt mindent elkészíteni. A lazacot frissen veszem és azt csak a családi igények felmérése után frissen készítem a vacsorához. Nem szeretem ha kiszárad, ha több órát állt, vagy éppen hidegre dermedt, felmelegíteni ugyanis nem igazán lehet jól. Ezért általában frissen készíteni a legjobb, készen van pár perc alatt, utána a hozzá való fokhagymás tejszínes szószt 3 perc elkészíteni. A köretek pedig felforrósodnak a sütőben a lazackészítés ideje alatt. 

Lesz még bejgli, mézeskalács, tiramisu - nem, nem a babapiskótás BORZADÁLY amiben szottyatra ázik a piskóta. Ha igazán jó tiramisut (ejtsd: tiramiszu NEM tiramisu!!!!!!) szeretnétek készíteni venni kell a fáradtságot és rendes vajas kekszet kell keríteni. Teljesen más az állaga, az íze, az élménye - Caronno Pertusella-ban sem csinálják másként. Én ugyanis itt tanultam, Milanotól 15km-re fekvő városkában az olasz barátainktól, sokszor voltam náluk és ez a desszert elmaradhatatlan része a vasárnapnak, az ünnepeknek és a baráti találkozásoknak.

Valami újat azért mégis kipróbálok, talán valami krémlevest - gesztenyét, vagy sütőtököt. Utóbbit már készítettem és ízlett is a szűkebb családnak de a várható 20-30 vendég körében nem biztos hogy mindenkinek tetszeni fog. Kicsit lutrinak érzem. Főételben maradok a hagyományos vonalon: töltött sertéskaraj és köretnek zöldségek, rizs és citromos sült burgonya. :)))))

A dekorációt pedig ennyi előkészítés, sütés, főzés és két gyerkőc mellett azt hiszem szintén leegyszerűsítem. Találtam is egy jó képet inspirációnak, látványos, költséghatékony, újrafelhasznált, szolid és nagyon hangulatos:

Ebben az évben az utolsó pillanatban jutott eszembe, hogy még nem vettem adventi kalendáriumot KicsiLaunak. Több áruház kínálatát néztem végig és csak azok jöttek szembe amikbe csokoládé van. Nem szeretem ezt a fajta kalendáriumot, mert egy hónap alatt teljesen csoki függővé válik a gyerek és a cukortól ráadásul csak pörög-pörög. Ez az időszak pedig egyébként sem pörgésmentes - mármint a készülődés, ajándék vásárlás, karácsonyi menü tervezés, vendégek beosztása, bejgli-süti stb. stb. Ezért ha lehet minden felesleges felpörgető dolgot kihagyunk most karácsonykor.

A vásárlást azonban nem adtam fel, átmentem a kreatív részre, papír-írószer és játék polcok sokaságát néztem végig és találtam is nagyon jópofa dolgokat. Ebben az évben tehát az adventi kalendáriumban radírok, színes ceruzák, ecsetek, vízfesték, ceruza hegyező, gyűjthető kisállatos kártya, fűzhető gyöngy, vasalható gyöngy, és csak néhány apró falatka - "jó reggelt" teljes kiőrlésű keksz, gyümölcsös műzliszelet, és olvadós rágót bontottam darabjaira (Maoam) tehát nem egy csomagot kap amiben 5-6 db van hanem egyet egyet kap a zacskókba.

Világos barna papírt használtam, tűzőgépet, és dekortapaszt - nem vittem túlzásba a cicomázást, hiszen úgy is fel lesznek tépve. Különböző méretű zacskókat készítettem - az ajándékok méretéhez igazítva - és egyszerűen összetűztem a tetejüket, takarásképpen oda került a karácsonyi mintás tapasz. Egy cipős dobozt is becsomagoltam a világosbarna papírral és azt is körbe ragasztottam dekortapasszal.

Igen, most vasárnap december 1-én már Advent első vasárnapja van. Elő is vettem a kedvenc mézeskalács receptemet, amit még anno Limara pékségéből próbáltam ki. Egyáltalán nem macerás, ízletes és azonnal puha. Hetekig eláll (feltéve ha a család közben nem falja fel - vagyis jól el kell dugni a süteményes dobozt) kiváló karácsonyi dekorációnak is. A két ünnep között, vagy után pedig még mindig fogyasztható. 

Két 1/2 adagot készítettem, az egyikbe nem tettem sütőport így nem deformálódik, nem puffad meg a tészta. Kiválóan alkalmas karácsonyfadísz, házikó, kép, ajtódísz vagy éppen adventi koszorú készítésére. Az első adagból néhány szív és virág készült, ezeket KicsiLau díszíti majd fel, halvány rózsaszín írókával. A másik tésztából képeket készítettem. Ezek már száradnak, nem mesterművek de próbának jó volt. Ezek a minták saját ötletből születtek, de azt hiszem jobb lesz neten keresni néhány szép mintát ami a süti formájához van igazítva.

Hamarosan jönnek a házikók! :)

Kicsifiú 1 éves volt tegnap :) Isten Éltessen kis Drágám! Most nem én készítettem a tortát (illetve csináltam egyet, csak az nem ütötte meg az általam elvárt minőségi szintet, szóval inkább hanyagoltam) amire került egy csodás marcipán dalmata, mivel Roni nagy kedvence mostanság a vaa-vaa = vau-vau vagyis a kutya, bármilyen. Lehet pöttyös, foltos, barna, fehér, fekete, pici nagy vagy közepes, néha ugyanezt a szót használja oroszlánokra és gepárdokra, medvékre és orrszarvúkra is. Ezt KicsiLau mindig kijavítja, többször elmondja az állatok helyes nevét, és elismételteti Ronival. A válasz mindig ugyan az vaa-vaa. Persze jó testvérek módjára megosztoztak a tortán, na meg vaa-vaa egyes részein is. KicsiLau ette a füleket, és a mellső lábakat, Roni a testébe harapott és a fejecskét puszilgatta (nyalogatta). Minden csupa fekete lett a festett pöttyöktől :))) A gyertyát gyorsan ki kellett venni, mert attól egy picit megijedt a kis Macifül, de KicsiLau segített elfújni neki. Vidám tortázás kerekedett a sírdogálós kezdetből.

Hétvégén az IKEA-ban jártunk és csodás konyhai dolgokat találtam. Itt van mindjárt ez a mézeskalács készítő műanyag eszköz. Itt van mindjárt a SNÖKUL 4 db-os csomag, mindössze 1.990.- forintért. Azoknak is ajánlom akik még sosem sütöttek mézeskalács házikót, ezzel az eszközzel könnyedén készíthetnek karácsonyi ajándékot barátaiknak, szeretteiknek vagy csak asztali dísznek. Egy jó nagy adag mézeskalács tésztát kell bekeverni, de ügyeljünk rá, hogy olyat válasszunk amiben nincs szódabikarbóna vagy más tésztát emelő adalék, akkor ugyanis torzulhat a kisült forma. 

Az elkészítés nagyon egyszerű, csak fektessük rá a tésztára az elemeket, sodrófával nyomjuk bele a tésztába és süssük ki. Ha kihűlt díszíthetjük cukormázzal. Nemsokára jövök a saját díszítésű házikókkal... addig is:

Egy csodás blogra bukkantam. Egy kreatív művészről van szó, aki régi bútorokat elsősorban foteleket és karfás székeket alakít át. Átfesti a fa részeket, leszedi a régi huzatot és csodás patchwork és quilt anyagokkal cseréli ki, ezzel modern, design új megjelenést adva nekik. Így teljesen új életre kelnek, a régi levedlett huzatok helyett csinos színekben parádéznak, egyéniséget adva egy szobának.

Személyes kedvencem a nagy méretű rózsás madaras pihenős fotel. Ha lenne egy felújításra váró nagy karfás fotelünk... már tudnám mihez kezdenék vele!

Nem olyan régen egy nagyon kedves ismerősünktől (H. Anikótól) egy mézeskalácsos könyvet kaptunk ajándékba. Na, KicsiLaunak sem kellett több, máris kiválasztott belőle egy halom mintát, amit meg kell majd sütnünk karácsonyra. Én persze inkább a tészta ízét szerettem volna tudni, mielőtt tonnányi mézes sütésbe fogunk.

Mondtam is KicsiLaunak, hogy süssünk egy próba adagot. Beleegyezett és én puszedlit választottam. Bekevertünk hát egy nagy adag gyömbéres mézeskalács tésztát, amit persze egy éjszakára a hűtőben kell pihentetni. Közben, Ő megállapította, hogy nem szeretne egy éjszakát a hűtőben tölteni... ott túl hideg van a pihenéshez. :))

Szóval a puszedlik kisültek - kicsit meg is repedtek, sebaj, készítettünk hozzá finom mázat, bemártottunk és visszatettük a sütőbe hogy megszáradjon. Isteni finom lett, másnapra meg is puhult, és mind el is fogyott. KicsiLau pedig hópihéknek nevezte el őket.